A Johns Hopkins Egyetem gyermekközpontjának kutatói szerint a súlyos tejallergiában szenvedő gyermekeknél hatékony kezelési módszer lehetne, ha naponta innának tejet és fogyasztanának különféle tejtermékeket. Az elsőre igen meglepőnek tűnő eredményről a Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóirat szeptemberi számában számolt be a kutatócsoport.

Alkalmazkodás, néhány esetben pedig teljes allergiamentesség érhető el.

Robert Wood és munkatársai olyan gyermekekkel dolgoztak, akik egy korábbi, 2008-ban publikált tanulmányban vettek részt: az akkori kutatásban szintén azt vizsgálták, hogy a tejre allergiás fiataloknál beválik-e, ha idővel egyre magasabb dózisban kapnak tejtermékeket. Közülük sokaknál azt figyelték meg, hogy a tejallergiát kiváltó fehérjékkel való folyamatos érintkezés lassan és fokozatosan hozzászoktatta az immunrendszert ezekhez az anyagokhoz, amelynek eredményeképp a gyermekek szervezete végül elfogadta azokat az allergéneket, amelyek korábban túlműködésre késztették védelmi rendszerüket.

Az utánkövetési vizsgálatba 18, 6 és 16 év körüli gyermeket vontak be, akik egy részénél a 3-17 hónapos követési időszakot követően enyhült, vagy akár teljesen meg is szűnt a tejallergia. Az otthoni tejfogyasztás ugyan néhányuknál még így is okozott tüneteket, ezek azonban általában csak enyhék voltak, és fokozatosan egyre kevésbé jöttek elő. Ez alapján elképzelhető, hogy a tej és a tejtermékek rendszeres, fokozatosan egyre magasabb adagokban történő fogyasztása végül megszüntetheti az egykori súlyos allergiás tüneteket, a folyamatos tejfogyasztás pedig egyenesen szükséges lehet a tünetmentesség fenntartásához – olvasható a Sciencedaily beszámolójában.

“Más tanulmányokból arra is vannak már bizonyítékaink, hogy néhány gyermek akkor is tünetmentes marad, ha fogyaszt ugyan tejet vagy tejtermékeket, de nem napi rendszerességgel. Másoknál viszont szinte azonnal kiújul az allergia, ha nem fogyasztanak rendszeresen tejet” – mondta Wood. “Mindez azt jelentheti, hogy a gyermekek közül néhányan ezzel a módszerrel ténylegesen kigyógyulhatnak az allergiából, másoknál viszont “csak” annyi történik, hogy az immunrendszer a tejfehérjékkel való napi találkozás miatt alkalmazkodik ezekhez az allergénekhez. Náluk emiatt lehet rá szükség, hogy a kezdeti tolerancia fenntartása érdekében tényleg naponta igyanak tejet, vagy fogyasszanak más tejterméket.”

13 gyermeknél semmiféle tejérzékenység nem jelentkezett

A 17 hónapos utánkövetési időszak lejártával a 18 gyermekből végül 13-an mutattak toleranciát az egyre növekvő tejadagokra, otthoni fogyasztás mellett. Őket behívták a klinikára, ahol különféle, a tejérzékenység erősségét vizsgáló teszteket végeztek el rajtuk. A 13 gyermekből hatnál semmiféle érzékenységi reakciót nem tapasztaltak azt követően, hogy 16 000 milligrammnyi tejet itattak meg velük. Ez a mennyiség épp a kétszerese volt annak, ami a korábbi vizsgálat kezdetén a legmagasabb tolerálható adagnak számított. A további hét gyermeknél viszont enyhébb reakciók jelentkeztek már a 3000 és a 16 000 milligramm közötti értékeknél is. Ezek között egyaránt előfordult a száj viszketése, csalánkiütések, tüsszögés és enyhe hasi fájdalom is, a tünetek azonban egy esetben sem voltak komolyak. Mindössze egyetlen gyermeknél jelentkezett olyan köhögés, amely már gyógyszeres kezelést is igényelt – írják a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában teljes terjedelmében is elérhető publikáció szerzői.

A kutatók három olyan gyermeket is utánkövettek, akik a 2540 milligrammnál magasabb tejadagokat már nem tolerálták. Ez volt az a mennyiség, amelyet minimumként határoztak meg a vizsgálat kezdetekor. Ők az otthoni utánkövetésben emiatt már eleve nem vehettek részt, de folyamatos orvosi ellenőrzés mellett náluk is kipróbálták az újfajta terápiás módszert. Miután ők is egyre nagyobb adagokban fogyasztottak tejet – minimális mellékhatások kíséretében – kettőjüknél végül sikerült a napi tejadagot 2540 milligramm fölé emelni.

A hagyományos bőrtesztekkel is megvizsgálták az allergia erősségét

A tehéntejre való érzékenység erősségét a hagyományos bőrtesztekkel is megmérték: ez a módszer idővel fokozatos csökkenést mutatott az allergiás reakciók súlyosságában. A bőrtesztek hét gyermeknél már az utánkövetés nyolcadik és tizenötödik hónapja között sem mutattak ki semmilyen érzékenységet. A tejallergiát közvetítő IgE antitestek szintje lassan, de folyamatosan csökkent a vizsgálat ideje alatt. Ez szintén arra utal, hogy az érintett gyermekeknél megjelent a tehéntej fehérjéire adott tolerancia. Egy másik, a tejallergiával szembeni immunitás megjelenését jelző antitest, az IgG4 szintjeit szintén megvizsgálták: itt azt tapasztalták, hogy fokozatosan megemelkedtek az antitestszintek, ami ugyancsak a növekvő toleranciára utalt.

A jelenlegi diétás ajánlás egyelőre a tejtermékek teljes elhagyása

Az európai felnőtt lakosság mintegy 1 százaléka, a gyermekek 2-3 százaléka táplálékallergiás. Fontos, hogy a tehéntejfehérje-allergiát nem szabad összekeverni a tejcukor érzékenységgel (ez a laktóz-intolerancia), mert kialakulásuk mechanizmusa teljesen más. Ebből kifolyólag eltérő kezelést igényelnek mind a tünetek orvoslásában, mind az étrend tekintetében.

A tehéntej fehérjéi szerkezetükben és biológiai funkcióikban is igen sokfélék, közülük elsősorban a béta-laktoglobulin, a kazein és az alfa-laktalbumin a fő allergének. A tej úgynevezett allergén epitópjainak az elkülönítése az orvosi gyakorlatban viszont csak elméleti jellegű, hiszen a jelenlegi szakmai ajánlások szerint a tehéntejfehérje-érzékenység fennállásakor az étrendből egyaránt el kell hagyni a tehéntejet és a belőle készült összes tejterméket, valamint a rejtett formában tehéntejet tartalmazó élelmiszeripari termékeket is.

A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir) a tejfehérjék szerkezete épen marad, így allergizáló képességük sem csökken a tejhez képest. A sajtgyártás során bizonyos fehérjék elveszthetik allergizáló képességüket, de ez nagymértékben függ a technológiától, így tehéntej-allergia esetén nem fogyaszthatók teljes biztonsággal a friss sajtok és/vagy a rövid érési idejű sajtok sem. A különböző állatok tejének (tehén, kecske, juh) allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn az úgynevezett kereszt-reaktivitás is: ez azt jelenti, hogy az eredeti allergiát kiváltó fehérjéhez szerkezetileg hasonló fehérjék szintén képesek az allergia kiváltására. Ezek a tejek emiatt nem helyettesíthetőek egymással a tejallergiás betegeknél.

A tehéntejfehérje-allergia tünetei igen sokfélék lehetnek: jelentkezhetnek gyomor-bélrendszeri vagy légúti tünetek, illetve felléphetnek bőrelváltozások is. Sajnos általános tünetek, köztük az időnként halálos kimenetelű anafilaxiás sokk is felléphet ritkább esetben, ezért a tejallergiát feltétlenül komolyan kell venni és orvoshoz fordulni a megfelelő kezelés és diéta kialakítása érdekében.

Bővebben a tejfehérje allergiáról és a tejcukor-érzékenységről, illetve a jelenlegi diétás ajánlásokról: A tejfehérje-allergia a tejcukor-érzékenységnél szigorúbb diétát követel cikkben.
A kutatást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek finanszírozta.
Forrás: [origo] egészség – 2009. szeptember 28., hétfő, 7:44