Előfordulása:
A smaragd zöld, a rubin vörös színét a króm okozza. A levegőben aeroszol formájában van jelen. Vízben csak kis mennyiségben, mivel gyengén oldódik. Talajkoncentrációja viszont széles határok között változik. Élelmiszereink krómtartalma szintén hasonlóan változékony értékeket mutat. Az ember haja, tüdeje, mája, veséje tartalmazza a legtöbb krómot. Érdekesség, hogy 10 éves korig csökken a krómtartalom, majd lassan elkezd emelkedni.

Króm.

Felszívódás, kiválasztás:
Légúton, emésztőszerven, bőrön keresztül szívódik fel. A tüdőt kivéve máshol nem halmozódik. Gyomorbántalmak, (savhiány) esetén gyorsabban, nagyobb arányban szívódik fel. Esszenciális (létfontosságú) elem, hiányában romlik a glükóztoleranciánk (szőlőcukor tolerancia). 80%-a a vizelettel, a többi széklettel, verejtékkel távozik. Fokozott cukorfogyasztás esetén megnő a vizelet krómtartalma.

Tünetek, következmények:
Nagy krómtartalmú levegő belégzésre szem, orr, torok, légúti irritációt okoz, amely égő, csípős érzéssel, orrvérzéssel, köhögéssel járhat együtt. Igen nagy mértékű (5g) króm hasi görcsöket, gyomor-bél vérzést, folyadékveszteséget, kardinális sokkot, halált okozhat, rendszerint izomgörcsök, rohamok kísérik. Erősíti az inzulin hatását, enzimeket aktivál, segíti az aminosavak fehérjébe épülését. A biológiailag aktív króm megtalálható néhány (nem mindegyik!) élelmiszerben, ami jobban felszívódik (20-25%), mint a szervetlen króm (1%). Krómhiánynál csökken a glükóztolerancia, emelkedik az inzulin, koleszterin, trigliceridek, éhgyomori hiperglikémia, csökken a termékenység (kevesebb spermium), szénhidrát és fehérje, anyagcserezavar érzékelhető. Finn adatok szerint, ahol alacsonyabb a víz krómtartalma, ott gyakoribb a szívbetegség. Éppen ezért mesterségesen adagolnak krómot az ivóvízhez.