Lássunk tisztán
Mi a helyzet a kozmetikumok és a vegyi anyagok frontján az EU- rendelet életbelépését követően? A gyártók úgy felelnek a készítmény ártalmatlanságáért és az állandó minőségért, hogy maguk ellenőriztetik azokat, de vajon nem bízták-e ezzel kecskére a káposztát?

A kozmetikumoknak megfelelő alkamazás esetén nem szabadna károsítaniuk a bőrt. Miközben a reklámok egyre újabb és hatásosabb készítményekre hívják fel a figyelmet, folyamatosan nő a bőrük állapotára panaszkodó, elégedetlen vásárlók száma. Nyilvánvaló, hogy inkább a megelőzésre kellene koncentrálnia mindenkinek, s nem az esetleg mellékhatással járó gyógyszeres kezelésre. A kozmetikumokkal szembeni érzékenység a mai kor bőrbetegsége, minden negyedik állampolgár találkozott már vele. A bőrgyógyászok szerint az allergiás bőrtünetek egyebek mellett azzal is magyarázhatóak, hogy az emberek egyre többféle olyan készítményt használnak, amelyekben érzékenyítő anyagok is találhatóak. Gondolni kell arra is, hogy a különféle kozmetikumokban található problémás anyagok terhelése össze is adódhat. A gyártók szerint a kritikus összetevők csak a megengedett mértékben fordulnak elő. A tégelyek, flakonok címkéin gyakran homályban marad ezen anyagok felhasználásának mértéke. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kozmetikumok összetételét a hatóságok ritkán – legtöbbször csak amikor már baj van – ellenőrzik. A kritizált anyagokra nem egyformán reagálnak az emberek. A vékony és világosabb bőrűek hajlamosabbak az érzékenységre. Ugyancsak gyakrabban fordul elő irritáció az agyonmosott, száraz bőrűek esetében. Előfordulhat, hogy valaki évekig használja panaszmentesen ugyanazt a kozmetikumot, s hirtelen válik rá érzékennyé a bőre. A kozmetikumoknál az illatanyagokon kívül elsősorban a konzerválószerek, emulgálószerek és a festékek között fordulnak elő érzékenyítő anyagok, persze a gyártás során a készítményekbe kerülő szennyező anyagok (pl. króm, nikkel) is veszélyt jelentenek a bőr számára. Az allergiára hajlamos egyéneknek, az érzékeny bőrűeknek, valamint a gyermekeknek különösen fontos, hogy kerüljék az egészségkárosító anyagokat tartalmazó kozmetikumokat.

Konzerválószerek:
A kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumok általában 3 évig is felhasználhatóak (a naturkozmetikumoknál 1 év a határidő). A gyártók konzerválószerekkel biztosítják a készítmények mikroorganizmusoktól, gombáktól és baktériumoktól való védettségét. Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb időre konzerválnak egy készítményt, annál több konzerváló anyagot kell alkalmazni. A nagy mennyiségű vizet és fehérjét tartalmazó készítményekhez nyilvánvaló, hogy több és sokféle konzerválószer szükséges. A szavatosságot leginkább a szintetikus, azaz szervezettől idegen anyagokkal biztosítják, vannak akik szerint, nem egyszer túlzott mértékben.

Formaldehyd és származékai:
Rákkeltő anyagként is jegyzik ezeket, már kis mennyiségben is izgatják a bőrt, és öregedését is gyorsítják.
Imidazolidinyl-Urea,
2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol (Bronopol)
5-Bromo-2-Nitro-1,3-Dioxane (Bronidox)
Iodopropynyl Butylcarbamate
4,4-Isopropylideneiphenol
Methydibromo Glutaronitrile
Diazolidinyl-Urea
DMDM Hydantoin
Hydroxymethylglycinate
Hydroxybenzoic Acid
Chlorphenesin
Chlorhexedine Digluconate
Parabene – k, (Methyl-, Ethyl-, Propyl-, Buthylparaben) gyakran okoznak allergiát

Emulgálóanyagok:
A krémekben, lotionokban az emulgálószereknek köszönhetően nem válik el a zsírnemű anyag a víztől. Egyes polyethylenglykol (PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters) emulgátorok – az Öko Test német fogyasztóvédelmi magazin vizsgálatai szerint – magasabb koncentrációban átjárhatóvá, s ezáltal a káros anyagokra veszélyeztetetté teszik a bőrt. Sérült hámréteg esetén (viszkető vörös foltok, neurodermitisz) különösen kerülni kell az említett PEG-keket tartalmazó kozmetikumokat.

Festékanyagok:
A dekoratív kozmetikumok a nagy mennyiségű festékanyagnak köszönhetően szintén gyakran okoznak allergiát. A szemhéjtusokban például előfordulhat nikkel, amire a nők nagyon gyakran reagálnak allergiával. A szemhéjpúderekben a pigment magas aránya irritálhat. Az alapozók is tartalmazhatnak olyan konzerválószert (formaldehyd származékokat), amelyek irritációt váltanak ki.

Antioxidánsok:
Az antioxidánsok az oxidációs folyamatot késleltető és gátló vegyületek. Ezek közül két anyag szerepel a feketelistán: az egyik a butylhydroxytoluol (BHT), a másik pedig butylhydroxyanisol (BHA) – szintetikus anyagok. Mind a kettő allergizálhat, állatkísérletek szerint az immunrendszert is megváltoztatják, sőt egyesek magzatkárosító hatásról is írnak. A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a különféle kozmetikai anyagok megítélésében még nem teljes az egység. Az anyagok elbírálása akár egy országon belül sem egységes, mert minősítésénél a felhasznált mennyiség is szerepet játszik. Ezen kívűl évről-évre újabb anyagokat hoznak létre, ami azt jelenti, hogy az izgató anyagok listája is változhat. A vegyészektől, és a gyártóktól elvárná az ember, hogy a piaci versengés közepette úgy mérjék össze erőiket, hogy senkinek a bőrét ne vigyék vásárra, tartsák tiszteletben a kozmetikumokkal szemben támasztott alapvető követelményeket, hogy csak megfelelő tisztaságú, bőrbarát termékek kerülhessenek az üzletek polcaira. A kozmetikumokban felhasználható anyagok mennyisége óriási, a bőrre veszélyes összetevőket pedig minden további nélkül helyettesíteni lehet.

“Bio” csak élelmiszer és kozmetikum lehet
A boltokban nemcsak bioélelmiszerekkel találkozhatunk, hanem “biomatraccal”, “biopárnával”, vagy épp “biokozmetikumokkal” is. Mitől bio a bio? Annak ellenére, hogy sok terméket kínálnak bio címkével, az élelmiszereken és a natúrkozmetikumon kívül más termékek nem állnak jogszabályi védelem alatt. Így a “bio” minősítés követelményei nincsenek hazánkban más termékek esetében egységesen – jogszabályilag – meghatározva.

A szabályok csak élelmiszerekre és natúrkozmetikumokra vonatkoznak:
Ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerint – a jogszabályi rendelkezés alapján – csak azok a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok forgalmazhatók, amelyeket a jogszabályi előírások (az ökológiai termékek előállítására Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak) betartásával és elismert ellenőrző szerv ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Ezt a minősítő munkát Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és az Ökogarancia Hungária Kft. végzi. A Biokontroll a HU-ÖKO-01, az Ökogarancia a HU-ÖKO-02 jelöléssel tanúsítja a szigorú követelményeknek való megfelelőséget. A mezőgazdasági alapanyagokon, élelmiszeren és takarmányon kívül azonban egyéb – sok mezőgazdasági alapanyagot tartalmazó – termék, így ruhák, kozmetikumok, bútorok is viselik a “bio” vagy “ökológiai” jelzőt. Ilyen például a biomatrac, a biopárna, vagy a különféle bio-, vagy natúrkozmetikumok. A natúrkozmetikumok kivételt jelentenek, hiszen a nem élelmiszer kategóriában ezekre egyedül a Biokontrollnak van érvényes előírásrendszere (ld. kapcsolódó cikkünket >>>). A natúrkozmetikumokon kívüli termékek viszont nem állnak a jogszabályok védelme alatt, ezért indokolt megismerni a termék előállítása során alkalmazott előjárásokat, vagy érdemes keresni az élelmiszerekről ismert privát védjegyeket (például Biokultúra, Biokontroll, Demeter, Naturland).

A fogyasztó megtévesztése:
A fogyasztók a gazdasági verseny kulcsszereplői. A vállalkozások a fogyasztók kegyeiért harcolva különböző eszközökhöz folyamodnak annak érdekében, hogy a vevők a piacon fellelhető áruk és szolgáltatások közül az általuk kínáltakat részesítsék előnyben. A versenytörvény azonban megtiltja számukra, hogy ennek érdekében tisztességtelen versenyeszközökkel éljenek. Ha a gyártó, forgalmazó vagy reklámozó vállalkozás a kínált árut vagy a nyújtott szolgáltatást a valóságosnál kedvezőbbnek tünteti fel a fogyasztók előtt, és ilyen módon megtéveszti őket, előnyösebb helyzetbe kerül a piacon a tisztességes eszközöket használó versenytársaihoz képest, ami a piaci viszonyok torzulását eredményezi. A fogyasztók megtévesztésnek minősülhet tehát az is, ha egy vállalkozás azt állítja a termékéről, legyen az élelmiszer, mezőgazdasági termék vagy más termék, hogy “bio”, ugyanakkor a termék nem felel meg ennek az állításnak, vagyis – amennyiben létezik vonatkozó szabályozás – a szükséges jogszabályi előírásoknak. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) joggyakorlatában azonban eddig csak elvétve fordult elő bio-problémával kapcsolatos ügy vagy panasz. A dán PharmaNord PhN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen például azért indult eljárás 2005-ben, mert az általa élőállított és forgalmazott étrend-kiegészítők mindegyikének megnevezésében a “bio” előtag szerepelt (pl. Bio Magnézium, Bio Króm). A hivatal végül megszüntette a cég elleni eljárást, mivel tekintve a termékek ásványi eredetét “az ésszerűen eljáró fogyasztó nem feltételezhette, hogy e termékek a bio-gazdálkodás, termesztés produktumai lennének” – még ha nem is tudatosult benne, hogy a “bio” jelző a termékek szervezetben történő felszívódására (“bio-hasznosulás”), és nem a “termesztés” körülményeire vonatkozik. A GVH a döntés során figyelembe vette azt is, hogy “a termékeket több éve, ugyanilyen elnevezéssel forgalmazták nemcsak Magyarországon, hanem az EU tagállamaiban és eddig még egyetlen hatósági eljárás sem indult a megtévesztésre való alkalmasság tárgyában”. A témában való további elmélyedésre ajánljuk a REFLEX Környezetvédő Egyesület Ökohanták című kiadványát. >>> A cikk a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával készült