Ha palántákat választok, fél szemmel potenciális daganatellenes hatásukat figyelem. A málnának például jelentős tumorgátló hatása van, az őszi margitvirág kivonata pedig a leukémiás őssejteket is képes elpusztítani – írja Ralph W. Moss.

Milyen ismert kerti növényeknek van rákellenes hatásuk?
Több mint 40 millióan kertészkednek az Egyesült Államokban, és megszámolhatatlanul többen világszerte. Nyaraimat egy hűvösebb klímájú területen szoktam eltölteni, ahol a termőidőszak meglehetősen rövid. Amikor palántákat választok, igyekszem fél szemmel a növények potenciális rákellenes hatására tekintettel lenni. Nos, nézzük meg, vajon ebből a szempontból hány ismert kerti variánst tudunk összeállítani, különös tekintettel a legújabb kutatások eredményeire.

Az elmúlt évben 50 lábnyi területen ritkítottam meg a vörös málnát. A megmaradt bokrok egy részét a kert egy másik, 30 lábnyi, napos részébe ültettem át a ház mögé. Hamarosan kiderül, hogy ez a költségmentes manőver mennyire volt sikeres. Ha az átültetett bokrok nem bizonyulnak termékenynek, akkor új palántákat vásárolok a helyi kertészetben és talán még egy sor fekete málnát is ültetek, már csak a változatosság kedvéért. Málnából feltétlenül bőséges termésre van szükségem, mert az itt lakó rosszcsontok – az unokáim, akik a gyümölcs legnagyobb részét leszüretelik – munkadíjukat friss málnában csikarják ki. Ezen túlmenően, a háziak közül egy fiatal hölgy sajátítja ki a termés oroszlánrészét, hogy lekvárokat és dzsemeket készítsen belőle. (Tudom, tudom, hogy a cukor ártalmas, de a hideg téli reggeleken egy kis málnadzsem az elmúlt nyarakról Proust-i emlékeket idéz.)

A málnafajták erős antioxidánsok, és a nyelőcsőrákot is gátolják De vajon a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, áfonya stb.) mi másért lehetnek hasznosak számunkra? Ezeket a gyümölcsöket a bolygón található antioxidáns-források között a leghatékonyabbak és legkönnyebben elérhetőek között tartjuk számon. Néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a vadon termő feketeáfonya antioxidáns-tartalma nagyon magas. A Maine-i emberek ennek a hírnek annyira örültek, mintha csapatuk az amerikai futballbajnokságot nyerte volna meg [Maine, az áfonya hazája, az USA egyik északi állama; itt található a szerző nyaralója].

A bogyós gyümölcsök piacán azonban senkinek sincs monopóliuma. Az Ohio Állami Egyetem kutatói most egy olyan beszámolóval álltak elő, amely a náluk termő feketeszeder kedvező tulajdonságáról szólt. Ezt a fajtát én általában az erdei tisztások napos szélein szoktam gyűjteni. 2006-ban az ohio-i kutatók a feketeszeder-kivonat rákmegelőző hatását egy nyelőcsőrák-modellen tanulmányozták rágcsálókban. Mivel a nyelőcsőrákot nehéz kezelni, ezen a területen bármilyen új pozitív eredményt nagyon nagy örömmel fogadnak. A tumort hordozó állatok olyan étrendet kaptak, amely 5 százalék feketeszedret tartalmazott (ez több, mint amit az emberek általában fogyasztanak, de arra jó, hogy a keresett hatást kimutassák a vizsgálatokban). A 25 hetes diétát követően azokban a patkányokban, amelyeket feketeszederrel etettek, körülbelül fele annyi tumort találtak állatonként, mint amennyit a kontroll-állatokban (2,23 tumort szemben a 3,78 tumorral.

Daganatgátló feketeszeder
Senki sem egészen biztos abban, hogy ez a tumorgátló hatás vajon pontosan hogyan működik. A feketeszeder természetes módon gátolja a COX-2 enzim aktivitását. Tudjuk, hogy létezik olyan szintetikus COX-2-gátló vegyület, amely csökkenti a vastagbélpolipok kialakulását. A feketeszeder azonban a daganatképződés egyéb markereit is csökkentette. A kutatók ezért kijelentették, hogy ennek a gyümölcsnek újfajta “daganatgátló szerepe van…” (Chen 2006). Nos, mit szólnak ahhoz, hogy ilyen élvezetes módon is elősegíthetjük ennek a halálos betegségnek a megelőzését?

A tormából izolált vegyület jelentősen gátolta a vastagbélrák- és a tüdőráksejtek növekedését
Egy másik növény, amit a kertemben termesztek, a közönséges torma (Armoracia rusticana). Ennek a növénynek a levelei hatalmasra nőnek. Általában nyaranta egyszer a kerti munkások, akik segítenek a kertet rendben tartani, az undok nadálytővel tévesztik össze – amelyik mindig ugrásra készen várja, hogy ellepje a hasznos veteményest – és földig lenyírják azt. Úgy tűnik, hogy ennek az impozáns növénynek ez nem árt, mert a következő nyírásig új leveleket növeszt. Különben is, nekünk a gyökérre, nem a levelekre van szükségünk a tormaszósz készítéséhez.

A múlt év során a Michigan Állami Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a torma és a rendkívül csípős japán wasabi (Wasabia japonica) egyaránt úgynevezett monogalaktozil diacilglicerideknek nevezett alkotóelemeket tartalmaznak. Ezekről szintén kimutatták, hogy a daganatos sejtek növekedését gátolják. A torma három, a wasabi két aktív komponensét tesztelték. A tormából izolált 3-as számú vegyület a vastagbélráksejtek növekedését 68,4 százalékkal, míg a tüdőráksejtek növekedését 71 százalékkal gátolta. A 4-es számú vegyület a wasabiból pedig 44 százalékkal gátolta a vastagbél-, a tüdő- és a gyomorráksejtek növekedését (Weil 2005). Ezek biztató eredmények.

Elfogadhatóan friss tormát a bevásárlóközpontokban is lehet vásárolni. De sokkal jobb tormaszószt tudunk magunk készíteni, ha a kétéves gyökeret ásóval szedjük ki a földből. Ehhez még egy erős zöldséghámozó és turmixmasinára vagy háztartási robotgépre is szükségünk lesz. Így aztán a saját termesztésű beáztatott tormát magunk keverhetjük össze az ecettel vagy a tejföllel.

Egy meglepő gyógynövény
Ami a gyógynövényeket illeti, az őszi margitvirág nélkül nem tudok meglenni. Sok olvasó ismeri az őszi margitvirágot (Tanacetum parthenium), amely a Chrysanthemum család tagja. Ez a vidám, évelő növény dús, pomponszerű virágból áll – olyan mintha apró virágú százszorszépből álló eső esett volna.

Angol neve [feverfew] is arra utal, hogy ez a növény a láz csillapítására használt népi orvosságok egyike. Ugyanakkor régóta használják a migrénes fejfájás enyhítésére is. (Mindig tartok valamennyi őszi margitvirágból készült tablettát a gyógyszerszekrényemben arra az esetre, ha nyári vendégeimet a kínzásnak ez a titokzatos formája gyötörné.) Mindazonáltal az őszi margitvirág potenciális rákellenes hatása miatt különösen érdekes. A kutatók napjainkban valamennyi rákellenes gyógyszert újraértékelnek abból a szempontból, hogy milyen hatást fejtenek ki az őssejtekre. Ezek azok a primitív sejtek, amelyek – úgy tűnik – a rák rosszindulatú viselkedésért alapvetően felelősek. Számos konvencionális rákellenes szerről derül ki ugyanis, hogy csak korlátozott mértékben képesek ezeket a sejteket elpusztítani. Pontosan ezért olyan érdekes az őszi margitvirág.

Ha palántákat választok, fél szemmel potenciális daganatellenes hatásukat figyelem. A málnának például jelentős tumorgátló hatása van, az őszi margitvirág kivonata pedig a leukémiás őssejteket is képes elpusztítani – írja Ralph W. Moss.

Az őszi margitvirág kivonata hatékonyan pusztítja a rákos őssejteket is
A Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának kutatói azt találták, hogy az őszi margitvirág kivonata hatékony az emberi leukémia egyik típusa ellen. Az őszi margitvirág kivonata a rosszindulatúan átalakult őssejteket hatékonyabban képesek elpusztítani, mint bármely más általuk eddig tesztelt önálló terápia. A kivonat aktív hatóanyaga egy úgynevezett parthenolid-származék, amely a növényben talált sesquiterpen laktonok osztályába tartozó vegyületek egyike. Az Egyesült Államok Nemzeti Onkológiai Intézete (NCI) annyira izgalmasnak tartja ezeket az eredményeket, hogy ezt a kutatási programot hajlandó az úgynevezett gyorsan hozzáférhető programok sorába befogadni. Ez a program hivatott arra, hogy a laboratóriumi stádiumban lévő kísérleti gyógyszereket a lehető leggyorsabban próbálják ki a humán klinikai vizsgálatokban.

„Ez a kutatás nagyon fontos lépést jelent ahhoz, hogy a leukémia új terápiájának fejlesztéséhez készítse elő a terepet,” mondta Dr. Jordan. “Bizonyítékkal rendelkezünk, hogy ezzel a típusú ágenssel el tudjuk pusztítani a leukémiás őssejteket is, és ez az eredmény jó hírnek számít.”

A kutatók egyre inkább a rákos őssejteket tartják a rák forrásának. Ami különösen izgalmas, hogy az őszi margitvirág kivonata az első olyan ágens, amelyikről bebizonyosodott, hogy valamennyi mieloid leukémiás sejtet, köztük a leukémiás őssejteket is el tudja pusztítani. A rákkutatás egyre inkább ezek felé a primitív sejtek felé fordul, ugyanis ezeket a sejteket ma már a rák forrásaként tartják számon. Egyre több kutató feltételezi, hogy abban az esetben, ha a rákot nem az őssejtek szintjén támadják, akkor csak nagyon ritkán érhető el a betegség kontrollálása, gyógyításáról nem is beszélve.

Egy 2006-ban, a Clemson Egyetemen, Észak Karolinában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy a parthenolidnak – amit az arany margitvirág primer biológiai aktivitású vegyületének tartanak – rákellenes hatása van. A kutatók két humán emlőrák- és egy humán méhnyakrák-sejtvonal ellen tesztelték a vegyületet. “A margitvirág-kivonat mind a három ráksejt típus növekedését gátolta,” írták a kutatók. A négy margitvirág-komponens közül a parthenolid mutatta a legerősebb gátló hatást, bár a többi komponens együttműködik a parthenoliddal a ráksejtek gátlásában.
Forrás: cancerdecisions.com