A jód egy fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, ami az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. A szervezetben kb. 15-20 mg jód található, ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-trionin) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is. Azokon a területeken, ahol a talaj, ennek következtében az ivóvíz, és a növények jód -ban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések. Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jód tartalmát, a takarmány és az ivóvíz jód szintje is befolyásolja.

Jód.

Szükségletünk:
Jódban gazdag: a tengeri halak, kagylók, a jódozott konyhasó 25 mg/kg kálium jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmaznak. Napi szükséglet: 0,15 mg

Hiányállapotok:
Az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.

Jellemzői:
Vegyileg a jód a legkevésbé reaktív a halogének közül. Elemi állapotban kétatomos molekulákból áll I2, barnásfekete, fémesen csillogó, szilárd anyag. Könnyen párolog, és gőze irritáló szagú, ibolyaszínű. Jól oldódik egyes szerves oldószerekben, mint kloroform, szén-tetraklorid, szén-diszulfid (ezeknek színe ibolya), etilalkohol, éter, aceton (ezeknek színe barna), és benzol (barnásibolya). Vízben alig oldódik, 1 g I2 feloldására 3450 ml 20 °C-os vagy 1280 ml 50 °C-os víz szükséges. Azonban igen jól oldódik kálium-jodid oldatban I2+I-=I-3, és az oldat színe barna (nagyon híg oldatok színe sárga). Keményítő jelenlétében az oldat színe kék, és ezt a tulajdonságot használják az analitikai kémiában a nagyon kis mennyiségű jód kimutatására. Az elszíneződés akkor is számottevő, mikor az oldat sárga színét már nem tudjuk biztosan megállapítani. A keményítő molekulái spirálisan fel vannak csavarodva, és a spirál közepébe felsorakoznak a molekulák (ezt az elrendeződést röntgensugaras analízissel állapították meg). A kék szín 80 °C-on eltűnik, de lehűtve újra megjelenik. Általánosan elterjedt tévhit, hogy normális körülmények között nem lehet folyékony jód -ot előállítani, mivel melegítésre ez szublimál anélkül, hogy megolvadna. Az igazság az: hogy ha lassan hevítjük az olvadáspontnál, (113,7 °C) a sűrű gőztakaró alatt, megjelennek a jód cseppek.

Előfordulása:
A jód nagyon kis menyiségben (0,05 mg/l) jelen van a tengerek vizében. Egyes algák, korallok és szivacsok halmozzák fel a szervezetükben szerves vegyületekben kötve, és ezeknek a hamujából fedezték fel. Jód található még (kb. 0,1%) nátrium-jodátként (NaIO3) a chilei salétromban, jodidként nagyon kis mennyiségben egyes gyógyvizekben és váltakozó mennyiségben (7-46 g/m3) a vízben, ami kőolajjal együtt kerül a felszínre.

Előállítása:
Jód előállítható jodidokból oxidálással, vagy a jodátokból redukálással. Oxidálószerként használni lehet klórt (Cl2), ózont (O3), oxigénesvizet (H2O2), kálium bikromátot (K2Cr2O7) savas közegben. Nagyon tiszta jód állítható elő kálium jodidból és réz szulfátból. A jodátokból való előállításra nátrium hidrogén szulfitot használnak. A jodát előbb jodiddá redukálódik, majd ez, a fölös jodátot elemi jód -dá redukálja, míg ő maga is jód -dá oxidálódik.

Felhasználása:
Egészségügyben 3%-os vizes oldata (mivel vizben gyengén oldodik, alkoholos oldatát higítják vizzel) jelen van az elsősegély dobozokban, sebek fertötlenitésére és szükség helyzetekben viz fertötlenitésére használjuk (3 csep/l és hagyjuk félorát állni). – Mivel elnyeli a Röntgen sugarakat mint kontraszt anyagot használják egyes vizsgálatoknál. – Két, gamma sugarakat kibocsájtó izotópját (131I vagy 123I) a pajzsmirigy müködésének vizsgálatára használják (scintigrafia). – A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Iodum néven hivatalos.

Biológiai szerepe:
A jód , egy fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, de ebből 90% a tiroxin, ami az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Pl. serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének). Az ősfejlődés során a pajzsmirigy hormonok nagyon korán megjelentek, mivel jelen vannak a legtöbb többsejtű szervezetekben, de szerepet játszanak egyes egysejtűek esetében is. A pajzsmirigy a jód -ot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendőt vigyünk be a szervezetbe. Azokon a területeken ahol az ivóvíz nem tartalmaz jód -ot szükséges a jód -ozott só fogyasztása. Hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodásához golyva és tiroxin alul termeléséhez vezet. A tiroxin alul termelése esetén az alapanyagcsere 50%-kal is csökkenhet, ami fiatalkorban aránytalan törpeséget, szellemi visszamaradottságot eredményez, felnőttkorban testhőmérséklet csökkenést, beszéd, mozgás, gondolkodás lassulást, elhízást, és étvágytalanságot eredményez.