A veszélyes hulladéknak számító szőlőmagból egy tatai agrármérnök különleges eljárással olyan táplálék-kiegészítőt készített, amely fiatalon tartja a sejteket, és csökkenti az időskori magas vérnyomást. Az eljárást díjjal jutalmazta a Közép-dunántúli Régió Innovációs Irodája — közölte az MTI.

Jankovszky Sándor három társával együtt korábban egy szuperfinom őrlési technológiát fejlesztett ki, amely kétszeres hangsebességű levegővel, idegen test közreműködése nélkül púderfinomságú őrleményt eredményezett. Több anyaggal kezdtek kísérletezni, hogy megtalálják, mit érdemes megőrölni ezzel az eljárással.

Lisztet semmiképpen sem, mert ahhoz túl drága – mondta el a feltaláló. De őröltek sárgarépát, szárított almahéjat a pektin kivonásához, szárított meggyet fagylaltporba, illetve egy ismerőstől kapott szőlőmagot, amellyel a borászatban már semmit nem lehetett kezdeni.

Az őrlemény finomságát ellenőrizve Jankovszky Sándor gyakran megkóstolta az ehető anyagokból készült púderszerű porokat. A férfi korábban több infarktuson és egy agyvérzésen is átesett, az időjárási frontok változásakor rendszerint migrénes rohanok kínozták, amelyek azonban menten megszűntek a szőlőmagból készült liszt “fogyasztáskor”.

Az agrármérnök azóta külön céget alapított szőlőmagliszt vagy ahogy ő hívja: mikroőrlemény előállítására. A 200 négyzetméteres, automatikus üzem február óta termel, ő pedig a Viniseera névre keresztelt termék bevezetésén fáradozik. Erőfeszítéseihez minden bizonnyal többletenergiát kap a szőlőmaglisztből, amelyet a kedvező hatások jelentkezése óta saját maga is rendszeresen fogyaszt.

“A borfogyasztás jótékony hatásait élvezem, alkohol nélkül” – jegyezte meg kicsit hamiskás mosollyal.

A szőlőmagliszt hatását legjobban talán a “francia paradoxon”-nak nevezett jelenséggel lehet érzékeltetni. A franciáknál 42 százalékkal kevesebb a szívmegbetegedések aránya az észak-európai országokhoz vagy az Egyesült Államokhoz viszonyítva, miközben a telített zsiradékok fogyasztásában élenjárók a világon. Az eltérést a franciák rendszeres vörösbor fogyasztásával magyarázzák. A vörösbor “héjon erjesztéses” technológiájával olyan magas antioxidáns-tartalmú anyagok oldódnak bele a borba, amelyek a fehérben nincsenek benne.

A csak kékszőlő magjából készülő szőlőmaglisztben koncentráltan vannak jelen az OPC-nek nevezett polifenolok, azaz antioxidánsok. Ha egy négyzetcentiméternek vesszük egy szőlőmag felületét, a mikrofinomságú őrlés után a szemcsék egymás mellé kirakva fél négyzetmétert foglalnának el. A megnövelt felület miatt a hatóanyag könnyen felszívódik szájon át való fogyasztással.

Szakirodalmi adatok szerint a szőlőmagban lévő antioxidánsok erősítik, rugalmasabbá teszik az érfalakat, megelőzik a meszesedést, hatékonyan befolyásolják a vér koleszterin tartalmát, gátolva a szívbetegségek kialakulását; javíthatják az agyér-elmeszesedésben szenvedők emlékezetét; stresszoldó és nyugtató hatásuk van, ezért jótékonyan munkálkodhatnak egyes alvászavarok esetén; élesíthetik a látást, elejét vehetik a szürke hályog kialakulásának.

Mivel az antioxidánsok a kollagén szöveteket is regenerálják, a szőlőmaglisztből készült arcpakolás visszaadja a bőr simaságát, rugalmasságát, és megelőzi a korai öregedést. A hatóanyag szőlőmagolajként régóta ismert a szépségiparban, és igencsak borsossá teszi a kozmetikumok árát.

A szőlőmagból készült termékek fogyasztói feltételezhetően egészségesebbek lesznek és maradnak, a betegségekből gyorsabban gyógyulnak, teljesítményük az élet minden területén növekszik, azaz van esélyük jobban és egészségesebben élni – állítja Jankovszky Sándor.
Forrás: 168óra Tatabánya