Zöld borsó (Pisum sativum)
Zöldbab (Phasaolus species)
Lencse – szerencse
Csicseriborsó
Szójabab



Zöld borsó (Pisum sativum)
A zöldborsó egyik kedvenc nyári eledelünk. Több féle közül választhatunk, a cukorborsót hüvelyestől főzzük. A zöldborsónál arra kell vigyázni, hogy meg ne vénüljön, mert akkor már inkább átveszi az érett borsó tulajdonságait, az emésztésre és a gázokra vonatkozóan. A zöldborsót nemcsak magában, de más főzelékfélékkel is elkészíthetjük. A nagyüzemi konzervgyárak legtöbbször zöld kukoricával keverik, ami főzeléknek, és salátának is kitűnő. De öngyógyításra, maradjunk meg inkább a nyers borsó mellett.

Tápértéke:
Nagyon kevés az olyan zöldségféle, amelyben több a magnézium mint a kalcium. Az, hogy hozzávetőlegesen 1:1 (egy az egy arányban) a növényben, különleges gyógyítói erőt kölcsönöz, ha nyersen használjuk. A magnézium minden puha szövetben jelen van, a csontok és az izmok szempontjából is fontos. Ez az előfordulási arány pedig lehetővé teszi, a kalcium felszívódását, megtartását a csontokban és az izmokban. A magnézium meggátolja a kalcium kioldódását a csontokból.

Gyógyhatása:
A zöldborsó gyógyhatása szerteágazó. Gyógyítja az izmokat, az érrendszeri betegségeket, a gyulladást és az emésztési rendellenességeket a vér alvadékonyságot stb. Véredény és izomgyulladás: A magnézium nagy szerepet játszik a szívizom felépítésében. Ugyancsak fontos helyet foglal el a véredének összetételében, valamint elősegíti a vérkötődést. Ha bármely testrészünk megsérül, ütéstől, vagy más hatástól, a gyógyuláshoz fokozottabb mennyiségű magnéziumra van szükség. Az ilyen magas szintű magnézium mint a zöldborsóban található, alaposan elősegítheti az izom és a csontsérülés gyulladásos betegség gyógyítását.

Szív működés:
Az előző részben említettem a magnézium szerepét az izmokban, a puhaszövetben. A szívizom munkája sokkal erőteljesebb, ha nem küzdünk magnézium hiánnyal. A káliummal együtt amiből szintén sok van a zöldborsóban hozzájárul a szív szabályos és erőteljes működéséhez. Kétségtelen, hogy a zöldborsó fogyasztása alaposan hozzájárulhat a szív és az érrendszeri betegségek megelőzéséhez.

Vérnyomás normalizálása:
Kétségtelen, hogy a gyógyászok többet foglalkoznak azzal a betegséggel, amely veszélyesebb, több halált követel. Ezt akár a magas vérnyomásra is érthetjük. Kevés szó esik azonban az alacsony vérnyomásról, holott a maga nemében eléggé veszélyes. A reggeli szédülések, sőt ájulás, a folyamatos izomfájdalom a rosszullétek, különösen a hőségben. A zöldborsó magnézium és mangán tartalma lehetővé teszi a vérnyomás normalizálását. A magas vérnyomás csökken, az alacsony emelkedik a zöldborsó kúraszerű fogyasztása következtében.

Gluten érzékenység:
Az ételérzékenység egyik fajtája, amikor azért betegszik meg valaki, mert búzát, illetve annak termékét fogyasztotta. Ez a betegség főleg hasmenéssel, súly vesztességgel jár. Egyedüli módja az egészég visszaszerzésének, hogy a beteg ne fogyasszon gluten tartalmú ételeket. Az ételérzékenységbe megbetegedők száma mind jobban emelkedik, mert a táplálék felbontásához másképp viszonyul a szervezet, az emésztés legyengülésével végül gluten érzékenység alakul ki. A zöldborsó lé fogyasztása enyhíti a belekben a gyulladást, és a gluten által kiváltott rombolást, valamint elősegíti az emésztést.

Gyulladásos betegségek:
A gyulladásos betegségek gyógyítását alaposan elősegíti a jelenlevő A vitamin. Ha ehhez még hozzájárul a magnézium, mint a zöldborsóban, nemcsak az immunrendszer munkáját segítjük, de a gyulladásos gyógyulások lefolyását is meggyorsítjuk.

Emésztést serkentő:

A zöldborsó segíti az emésztést, és alaposan hozzájárul a serkentéséhez, a rostjával, gyorsítja a belek féregszerű mozgása is. Ezzel a folyamattal a székrekedés is megszűnik, ha zöldborsót fogyasztunk.

Elkészítési mód:
A zöldborsót többféle képpen fel tudjuk használni. Ha valamilyen betegséget akarunk gyógyítani, itt is legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, esetleg a székrekedéssel tehetünk kivételt, mert oda inkább rostra van szükség, hogy kitakarítsa a beleket. Ha centrifugázzuk a borsót alaposan mossuk meg a héját is, és azzal együtt centrifugázzuk. Kellemes italt kapunk, amit ízlés szerint keverhetünk más zöldségfélével.

Zöldbab (Phasaolus species)
A zöldbab egyik fő táplálékunk a nyári hónapokban. Sok fajtáját különböztetünk meg. Vannak futók, nagy széles hüvelyekkel, vagy csak sorára, vagy fészekre vetett zöldbab, amely szintén terjeszkedik egy kissé. A legtöbb esetben a zölden fogyasztható bab fajtában különbözik attól, amelyiket télire, azaz száraz fogyasztásra szánunk.

Tápanyagtartalma:
A zöldbabban nincs kiemelkedően magas ásvány, sem sok vitamint tartalmaz, de az arányos elosztás megbecsülendő. A többi vitaminnál talán szokatlanul nagy mennyiségben a folsav található, a B9 vitamin.

Gyógyhatása:
A cukorbetegség nem örökölt betegség, bár kialakulásában közrejátszanak örökölt hajlamok. Az inzulinadagolás nem gyógyít, csupán a napi adag cukor hasznosítását teszi lehetővé, de nem helyettesítheti a természetes inzulint. Az egyes növényi levek fogyasztásával a szervezetet olyan anyagokhoz juttatjuk, amelyek a hasnyálmirigy számára legjobban hasonlítanak a természetes inzulin összetételéhez. Biztató eredményt érünk el, ha sárgarépa, saláta, zöldbab és kelbimbó levéből naponta egy litert, vagy spenót és sárgarépa léből naponta egy litert fogyasztunk öt-hat héten keresztül. Ha kellemetlen tüneteket tapasztalunk, hagyjuk el a sárgarépa lét és pótoljuk paradicsom lével, de más módosítást is végezhetünk, amíg meg nem találjuk a saját szükségletünknek megfelelő italt. Vigyázzunk a cukortartalomra.

Ha méreg van a vérben:
A zöldbab-lé elősegíti a protein emésztését és felszívódását. Elősegíti és serkenti továbbá a máj működését és különösen jó hatással van a vérben levő méreganyag eltávolítására. Bármilyen méregtől sikeresen megszabadítja a szervezetet, akár alkoholról, akár pedig kábítószerről van szó, de egyéb szennyező anyagoktól is képes megtisztítani a vért a zöldbab. A méreg a széklettel távozik a testből.

Ideggyengeség:
A helytelen táplálkozás következménye is lehet az ideggyengeség, vagy személyiségi probléma. Ha nincs meg a megfelelő mennyiségű B vitamin felszívódás, személyiségi zavarok léphetnek fel. A B vitaminok felszívódását egy csomó tényező gátolhatja, így a túlzott cukorfogyasztás a gyerekeknél, a kávé, valamint az alkohol fogyasztás a felnőtteknél. Amikor a szervezet már megtelt a mérgező anyagokkal, beindul az ördöngös kör. A vér méregtelenítésére kitűnően megfelel a zöldbab-lé. Súlyosabb esetekben B vitaminokat a vérbe adják injekció formájában. Ha végül is sikerül méregteleníteni a vért és ellátni B vitaminokkal a testet, a táplálékból is megkezdődik a felszívódás, a személyiségi problémák elhárulnak.

Cukorbajosoknak:
Az egyik legjobb táplálék a cukorbajosoknak a zöldbab, mert szabályozza az inzulin jelenlétét a vérben. Ennek a gyógymódnak egyébként a népi hagyományban megtaláljuk a gyökereit. A száraz babhéj tea szintén ajánlott a cukorbajosoknak. De nem elégedhetnek meg csak azzal, hogy elfogyasztják a napi háromszor fél csésze zöldbab léjüket. A táplálkozásra továbbra is nagyon kell ügyelniük, nemcsak arra, hogy mit, arra is, hogy mennyit esznek, milyen időközönként. A legutóbbi vélemények szerint vissza kell térni a napi három nagy adag étkezésre, hogy a hasnyálmirigynek megadjuk a pihenést. Jót tesz továbbá számukra a magas szerves sótartalmú zöldségféle, mint a spenót, vagy retek-lé. A zöldbablét keverhetik ezekkel a zöldségfélékkel, vagy paradicsommal, de legtöbb szerves só a kelbimbóban van. Ha A vitaminra van szükségünk keverjük a zöldbablét spenót-lével.

Köszvény:
A savas vér rendkívül nagy ellensége az egészségünknek. A sav-lúg egyensúly akkor bomlik fel a vérben, ha a táplálékunk huzamosabb ideig fehérje meg keményítő és csak kevés vagy egyáltalán nem fogyasztunk zöldséget és gyümölcsöt. A köszvény a savas vér hatására alakul ki, még pedig attól, hogy sok olyan fehérjét fogyasztunk, amiben nagymennyiségű a húgysavkő. Purint, vagy húgysavkőt a húsok tartalmaznak, a szardínia, a hüvelyesek, de legtöbbet a csokoládé és a kakaó. A húgysavkő testbe kerülése esetén, a májra majd a vesére hárul a kiszűrés, de ha a vér lassan elsavasodik, a vese sem képes feladata maradéktalan végzésére, így a húgysavkő lassan lerakodik, idővel pedig kialakul a köszvény vagy a kiválasztó rendszerben a homok, vagy kő. A zöldbab-lé egyik hatékony gyógyszer lehet a testben a kő-lerakódás ellen.

Elkészítési mód:
Ha fogyasztjuk a zöldbabot, igyekezzünk minél kevesebb vízben főzni és semmi képpen se daraboljuk el hosszába, mert kilúgozódik belőle a vitamin és ásvány tartalma. Keverékként a párolt zöldségnek kitűnő része lehet, amit csupán néhány percig párolunk a fehérje, vagy a keményítő étel mellé. Ha kúraszerűen használjuk, napi másfél dl-rel kezdjük, de a napi felvételünk ne haladja meg a kettő és fél dl-t. Keverhetjük más zöldség-lével, aszerint, milyen betegséget szeretnénk gyógyítani.

Lencse – szerencse
A lencse fontos szerepet játszott a néphitben és a népi gyógyászatban is, alkalmazása e téren nagy múltra vezethető vissza. Az újévet még ma is lencsés étellel köszöntjük, mert a babona úgy tartja, hogy aki lencsét eszik, annak az új esztendőben sok pénze lesz. A lencse nagyon régi kultúrnövény. Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Eredete a mai Afganisztán területéig vezethető vissza, ahonnan eljutott Mezopotámiába, illetve Egyiptomba. Jelenleg Európa déli, dél-keleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. A lencse a hazánkban termeszthető hüvelyesek közül az egyik legértékesebb és legkeresettebb élelmiszer.
Energiatartalma 1436 kJ, 342 Kcal/100 g
Fehérjetartalma 26 g/100 g
Szénhidrát tartalma 53 g/100 g
Rosttartalma 4 g/ 100 g élelmirost
Lencse, borsó, babfélék csírája nagyon magas a rost tartalmuk, csökkentik a vérnyomást csodálatos inzulinszabályozók, fokozatosan változtatják az inzulin szintjét, nem szorulnak a test saját inzulinjára a bennük lévő ligázok és proteáz inhibitorok erős rákblokkoló anyagok a proteázok (proteázinhibitorok) megelőzik a sejtek rákossá alakulását komplex cukrot tartalmaznak, amiket a vastagbél baktériumok megtámadhatnak, gázt fejlesztenek (a hüvelyesek rendszeres fogyasztói hozzászoktak a zöldborsó csírának szerepe van a vakbélgyulladás előfordulási valószínűségének csökkentésében rendkívül sok vastartalma segíti a vérképzést.

Csicseriborsó
A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és kedvelték. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedése után kezdték el termeszteni. Ez a növény a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Elő- és Közép-Ázsiában a mai napig fontos élelmiszer maradt. Európában, így Magyarországon sincs túl nagy hagyománya. Napjainkban azonban a többi "elfeledett" növénnyel együtt újra felfedezik. Ezért érdemes jobban megismerni és fogyasztani. A csicseriborsó, vagy más néven bagolyborsó, egynyári növény. Szára négyszögletes, többé-kevésbé elágazó. Levelei páratlanul szárnyaltak. Az étkezésre használt változat virágai fehérek, túlnyomóan önbeporzóak és egyedülállóak. A terméshüvelyek világos-vörösessárgák, ellipszis alakúak, szőrösek. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető.

ÉLETTANI HATÁSA, ÖSSZETÉTELE
A csicseriborsó jelentős élelmirosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul továbbá a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást, ezért cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer. Jelentős fehérjetartalma miatt kisgyermekek, várandós anyukák, sportolók és idősek, valamint vegetáriánusok étrendjébe illeszthető. Alacsony zsír- és magas rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk erről a növényről. Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmirost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon. Közepes mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású karotint és E-vitamint, melyek a rosszindulatú daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, továbbá az öregedés késleltetésében játszanak szerepet. Folsavtartalma hozzájárul a normális vérképzéshez, valamint a terhesség alatt a velőcsőzáródási rendellenességek mérsékléséhez. 100 g csicseriborsó energiatartalma: 1292/314 kJ/kcal; fontosabb tápanyagai: 19,8 g fehérje, 3,4 g zsír, 48,6 g szénhidrát, 9,5 g rost.

FELHASZNÁLÁSA
Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és 10-12 órára be kell áztatni. Az így előkészített magvak főzési ideje 60-90 perc. Indiában megfőzve curry-s ételekhez használják, vagy lisztté őrlik és nemzeti ételeket (pakorát, bádzsit) készítenek belőle. A (beáztatott) csicseriborsó jól csírázik. A csíráztatáskor szénhidrát bomlik le, csökken a zsírtartalom, nő a fehérjetartalom, valamint a C- és a B-vitaminok aránya. A csírája nem használható fel nyersen, mert emészthetetlen fehérjét (phasint) tartalmaz. Fogyasztás előtt le kell öblíteni, majd 5 percig előfőzni (blansírozni), vagy kevés zsiradékon meg kell párolni. A csicseriborsó csíráztatása házilag 18 oC-on történhet és naponta 2-3- szor hideg vízzel meg kell öntözni. 3- 4 nap után "szüretelhetünk". 3 evőkanál magból kb. 9 evőkanál csíra lesz.

Szójabab
A szója említésére van, aki csak elhúzza a száját, más ellenben kéretlenül is recepttel szolgál, hogyan lehet változatosan elkészíteni ezt a sokféle hasznos tápanyagban gazdag, húspótlásra is alkalmas alapanyagot.
Ismerjük meg!
A szójabab (Glycine max) Magyarországon szinte máig egzotikusnak számít, hiszen csak alig több mint egy évszázada kezdtek először a termesztésébe. Arra sincs túl sok esély, hogy idővel hobbykertjeinkben fogunk szójababot termeszteni, már csak azért sem, mert eredeti formájában gyakorlatilag élvezhetetlen a termése. Magát a növényt Ázsia délkeleti részén évezredek óta ismerik, igaz, hogy az időszámítás előtt V-II. évezredben nem emberi fogyasztásra szánták, hanem csak talajjavításra. Mintegy háromezer évvel ezelőtt azonban Kínában felismerték, hogy fermentálással, vagyis a szója rostszerkezetének fellazítására szolgáló erjesztő-hőkezelő eljárásokkal ehetővé lehet tenni. Távol-Keleten azóta is alapvető élelmiszernek számít. Európában az 1700-as években ismerték meg, Magyarországra még később került: a XIX. század végén kis mennyiségben elkezdték a termelését. Nem volt népszerű: kellemetlen ízűnek találták, és amikor a II. világháború idején nagyobb mértékben termesztették, akkor is inkább a termésből kinyerhető olaj miatt, mintsem élelmiszerként. Új nemesítések, illetve az egyre kifinomultabb feldolgozási eljárások következtében a szójából ma változatos termékcsalád készül, és ezek mindegyike megszabadult mindenféle kellemetlen mellékíztől.
Miért jó?
A kérdésre, hogy miért is érdemes fogyasztani, Erdélyi-Sipos Alíznak, a TESZ Alapítvány dietetikusának szakvéleménye adja meg a választ. Eszerint a szója az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje alkotórészeket) tartalmazza, ezért jól használható a húsmentes táplálkozási irányzatot követők étrendjében. Ajánlható ugyanakkor a sok húst evők számára is, hiszen a szója becsempészésével az étrendbe csökkenthető a felhasználandó hús mennyisége. A szója gazdag kálium-, magnézium-, vas- és E-vitamin-forrás. Nincs benne koleszterin, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős része a koleszterinszint-csökkentő linol- és linolénsav. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges. A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van. Ezek bizonyos körülmények között csökkentik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos tünetek, például a hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén pedig a prosztatarák kockázatának csökkentésére.

Jó tudni!

A dietetikus szakértő ugyanakkor mértékletességre int: arra is figyelmeztet, hogy a szójabab ugyanúgy rendelkezik káros, mint előnyös élettani hatásokkal. A benne található fitoösztrogének könnyen konkurálhatnak szervezetünk természetes hormonjaival, különösen, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Ennek a veszélye főleg kisgyermekek esetében áll fent, akiknek a hormonháztartása még kialakulatlan. A szójából készült ételek – hasonlóan a többi hüvelyeshez, borsó- és babféléhez – hasi diszkomfortérzést, gázképződést okozhatnak. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékkel kell fogyasztani ahhoz, hogy elsősorban az előnyeit élvezhessük. Vannak, akiknek szervezetében allergiás reakciókat vált ki a szója. Nekik nemcsak a szójakészítményeket kell kerülniük, hanem figyelni kell sok egyéb élelmiszerre is, hiszen számos édes- vagy sütőipari termék, húskészítmény gyártásakor felhasználnak szójafehérje készítményeket, szójakoncentrátumot, szójaizolátumot, illetve extrudált szóját. Számukra csak az a termék fogyasztható az allergiás reakciók veszélye nélkül, amelynek csomagolásán fel van tüntetve a szójamentességet jelző felirat.

Hogyan fogyasszuk?
A szárított szójakészítmények (kocka, granulátum, pehely) önmagukban íztelenek, ezért ajánlatos a felhasználás előtt egy-két óráig fűszeres vízben áztatni, kihasználva azt a tulajdonságukat, hogy nagy mennyiségű folyadékot képesek felszívni, térfogatuk többszörösére duzzadva. Közvetlenül felhasználás előtt a szóját jól ki kell csavarni. Szójagranulátumból áztatás után minden olyan étel elkészíthető, amihez darált húst használunk, akár teljesen, akár részben felváltva a húst, így fasírt, töltött káposzta, rakott zöldségfélék vagy olaszos tészták is. Ugyanígy a szójakockából áztatás után készíthető ragu, pörkölt, gulyás, stb., vagyis minden olyan étel, amihez egyébként kockára vágott hús szerepel a receptben. A tofu áztatás nélkül alkalmas például körözött, ízesített krémek, rántott szelet készítésére.

Tippek-tanácsok
Húspótló ételt egyszerűen készíthetünk szójászeletből kockából vagy granulátumból, ha előtte marha- vagy tyúkhús-leveskockából főzött vízben áztatjuk. Csak szójaliszt felhasználásával nem lehet süteményeket, kenyeret készíteni. Általában a búzaliszt 10-15 százalékát válthatjuk ki vele. Az így készült tészta, kenyér magasabb, lazább, táplálkozás-élettanilag értékesebb, mint a tisztán búzalisztből készültek. A szójalisztet belekeverhetjük palacsinta, nokedli tésztájába is.

Érdekességek

A legnagyobb karriert ez a növény Észak-Amerikában futotta be: bár csak a hatvanas években kezdték termeszteni, mára az Egyesült Államok a világ legnagyobb szójatermelő országává vált. A szójababból préselt olajat a második világháború idején a repülőgép-ipar is használta.
Szerző: Kiss Éva