A fagylalt története
A “hideg nyalat” történetének alább olvasható közreadásával kedvet szeretnénk csinálni olvasóinknak a fagylaltozáshoz. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát. A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítőszer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A hideg édesség sokáig csak a fejedelmi udvarok különlegessége volt, ám az 1700-as évek végén Párizsban már nyolcvanféle fagylalt és szorbet közül válogathattak a vendégek. A magyar fagylaltozás hőskora a reformkor idejére tehető. Sissi királyné kedvenc fagylaltja az ibolya volt. A hosszú múltra visszatekintő “hideg nyalat” a jelenben is változatlanul őrzi népszerűségét a fogyasztók körében, remekül beleillik a modern kor étkezési szokásaiba. A nemes és ízgazdag alapanyagok, a gyümölcsök sokfélesége kielégíti az egészséges életmódot követők igényeit, édes íz utáni vágyát is. Hiszen a hagyományosnak mondott fagylaltok mellett megtalálhatjuk a csökkentett kalória tartalmút, a multivitamint, sárgarépa és narancs egyesítésével a növelt C-vitamin  tartalmút vagy éppen az egzotikus magvakkal ízesített készítményeket is. Magyarországon is egyre szélesebb a joghurt térhódítása, mely a cukrászati készítmények mellett a fagylaltkészítést is megérintette: a joghurt alapú és gyümölccsel megbolondított fagylaltok követik a modern étkezési kultúrát. A magyar cukrászok fantáziájának és alkotó kreativitásának köszönhetően a magas minőségű hazai fagylaltkészítmények – legyen az vanília vagy egy még alig ismert, újdonságnak számító íz – helytállnak az európai uniós kihívások közepette is. A kiváló mestereknek köszönhetően nálunk minden fogyasztó élvezheti a hűvös csemege sokoldalúságát és harmóniáját.

A fagylalt
A fagylalt tápértékét alapvetően a benne levő tej és tejszín mennyisége határozza meg. E két alkotórészben van vitamin  és kalcium, de táplálkozás-élettani szempontból kedvezőtlenebb és fontosabb ennél, hogy igen sok telített zsírsav található bennük. A fagylalt cukrot, ízesítőanyagokat, stabilizáló- és emulgálószereket is tartalmaz, amelyek meghosszabbítják az eltarthatóságot. Egy átlagos gombóc energiatartalma 100-160 kcal. Rendszerint A-vitamint, riboflavin (B2-vitamin), B12-vitamin  és kalcium is van benne – ez utóbb az erős csontozathoz és a jó fogakhoz szükséges. Fehérjetartalma hasonló a tejéhez. Zsírtartalma 5 és 15% között mozog. Mivel a tejes, és a nem tejes fagylaltokban is nagy a koszorúér-megbetegedésekkel kapcsolatban hozott telített zsírsavak aránya, fagylaltot és jégkrémet csak mértékkel tanácsos fogyasztani, és érdemes a zsírszegényebb fajtákat választani.