Az európai felnőtt lakosság mintegy 1 százaléka, a gyermekek 2-3 százaléka táplálékallergiás. A tehéntejfehérje allergiát nem szabad összekeverni a tejcukor érzékenységgel (a laktóz-intoleranciával), mert kialakulásuk mechanizmusa teljesen más, ezért eltérő kezelést igényelnek mind a tünetek orvoslásában mind az étrend tekintetében is. A tehéntejfehérje-mentes diéta szigorúbb a tejcukorszegény étrendnél.

A tehéntej fehérjéi mind szerkezetükben, mind biológiai funkciójukban igen sokfélék, közülük elsősorban a b-laktoglobulin, a kazein és az a-laktalbumin a fő allergének. A gyakorlatban a tej úgynevezett allergén epitópjainak az elkülönítése elméleti jellegű, hiszen legyen érzékeny az allergiás személy a tej bármely fehérjéjére is, ez azt jelenti, hogy teljes mértékben el kell hagyni az étrendből a tehéntejet és a belőle készült összes tejterméket, valamint a rejtett formában tehéntejet tartalmazó élelmiszeripari termékeket is. A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir) a tejfehérjék szerkezete épen marad, így az allergizáló képességük sem csökken a tejhez képest. A sajtgyártás során bizonyos fehérjék elveszthetik allergizáló képességüket, de ez nagymértékben függ a technológiától, és így nem fogyaszthatók teljes biztonsággal tehéntej-allergia esetén a friss sajtok, és/vagy a rövid érési idejű sajtok sem. A különböző állatok tejének (tehén, kecske, juh) allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn úgynevezett kereszt-reaktivitás: az eredeti allergiát kiváltó fehérjéhez szerkezetében hasonló fehérjék is képesek az allergia kiváltására, ezért ezek a tejek egymással nem helyettesíthetők. A tehéntejfehérje allergia tünetei igen sokfélék lehetnek, jelentkezhetnek gyomor-bélrendszeri, vagy légúti tünetek, felléphetnek bőrelváltozások de általános tünetet, például anafilaxiás sokkot is kiválthat.

A rejtett formában tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek közötti eligazodást segíti a 40/2008. élelmiszerjelölésről szóló jogszabály is, amely meghatározza azoknak az allergének körét, amelyeket az élelmiszeripari cégek kivétel nélkül kötelesek jelölni az élelmiszereken. A rejtett tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek köre meglehetősen tág, hiszen a húsipari termékektől, a sütő-, és édesipari termékeket át, a kényelmi termékekig gyakorlatilag bármely élelmiszercsoport képviselőiben megtalálhatjuk a tejet, mint alap-, adalék-, vagy a gyártás és forgalmazás során bekerülő “szennyező” anyagot. Ezenkívül a konyha-, és élelmiszeripari technológiának is hatása van az allergének allergiás reakciót kiváltó képességére (allergenitására). Igy például a tejben hő hatására bekövetkező Maillard-reakció jelentősen növeli a tej allergizáló hatását, tehát a tej felforralása még inkább fokozza az allergiás tüneteket. Nem változik azonban a tej allergizáló tulajdonsága a mélyhűtés során. A pasztőrözés, illetve a homogenizálás hatásáról egyelőre nem áll elegendő erre vonatkozó információ rendelkezésünkre. Csökkenti, illetve megszünteti a tej allergiát kiváltó tulajdonságát, ha a tej fehérjéit elbontják, hidrolizálják: a tejallergiások ezért csak teljesen hidrolizált tehéntejalapú tápszert kaphatnak.

A tejallergia kezelési módja, a tüneteket kiváltó tehéntejfehérje teljes elkerülése. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy biztosítjuk a tápláltsági állapotnak és az életkori sajátosságoknak megfelelő tápanyagbevitelt. Tehát, amit elveszünk az allergizáló hatása miatt, azt valahogyan vissza kell csempészni az allergiás étrendjébe, azért hogy az allergéntől mentes diéta hatására ne alakuljon ki hosszútávon egyik tápanyagnak a hiánya sem. Jelen esetben a helytelenül összeállított tejfehérjementes étrend hosszú távon kalciumhiányhoz, és így csontritkuláshoz vezet. Nem elég elvenni az allergiás étrendjéből a tehéntejet, a kalciumot is pótolni kell, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek követésével kell összeállítani az étrendet. Nehezíti a helyzetet, hogy a tehéntej Magyarországon alapélelmiszer, ezért az allergiás személy is nehezebben tér át a tejfehérjementes diétára. Célszerű az orvosi diagnózis után azonnal, vagy lehetőség szerint minél hamarabb elkezdeni a dietetikus segítségével összeállított étrendet, ha ugyanis csak “diétázgatunk” nem szűnnek meg a tünetek.
Forrás: [origo] egészség – PÁLFI ERZSÉBET 2009. június 3., szerda, 13:00.