Hirdetés


Moksha Cseppek

Moksha Cseppek

Természetes fogyás lemodások nélkül.

 

3 Testőr kapszula

Fogyjon a 3 testőr kapszulával

 

Hidrogén ital


Hidrogén ital a Flavin7-től.

Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

www.vitaminbank.hu

Ha tetszik az oldal, kérlek helyezd el oldalad forrásában az alábbi kódot. Természetesen nem kötelező. Így fog kinézni: Vitamin

Belépés



Sajt

A sajt
Szerte a világon sok millióan imádjuk a sajtot. A sajtrajongók nagy lelkesedéssel vásárolnak időről-időre igazi ínyencfalatnak számító sajtkülönlegességeket. Ma már egy vendéglő étlapjáról sem hiányozhatnak a különféle sajttal töltött és sajtmártásos ételek... De vajon ismerjük-e a sajtot valójában? A sajt az egyik legfontosabb élelmiszerünk, amely nagy mennyiségben tartalmazza az élethez oly nélkülözhetetlen anyagokat: fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat.

A sajt táplálkozás-élettani értékét elsősorban fehérjetartalma adja. Az ember mindennapos teljesítőképességében jelentős szerepet játszik a táplálékkal felvett fehérje értéke. A sajt tartalmazza az összes lényeges, életfontosságú aminosavat. 10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45 %-a fedezhető. A tejfehérje - könnyű emészthetősége miatt -, különösen fontos az olyan tevékenységeknél, amelyek szellemi erőfeszítéssel párosulnak, mivel a sajtban lévő aminosavak többek között a központi idegrendszer megfelelő mőködésében játszanak fontos szerepet.

A sajt tápértékét zsírtartalma is meghatározza, ami egy zsírosabb sajtfajta esetében az 50%-ot is elérheti. Mielőtt azonban megijednénk e magas számtól, ne felejtsük el, hogy a sajt kiváló forrása a szervezetünk számára oly nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavaknak! 10 dkg sajt elfogyasztásával az ember napi zsírszükségletének kb. 10-15%-át fedezi. A zsírok a szervezet legfontosabb energiahordozói, kétszer annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérje. 1grammnyi zsír 9Kcal (37KJ), 1gramm szénhidrát/fehérje 4Kcal (17KJ) energiát ad! Ha szeretnénk testzsírtöbbletünket lecsökkenteni, a testmozgás mellett jó, ha a zsírszegény sajtokat - és egyéb zsírszegény táplálékokat - részesítjük előnyben! A tejzsír olvadáspontja alacsony, így a szervezetben könnyen és gyorsan felszívódik.

A sajt alacsony szénhidráttartalmát kizárólag a benne lévő kis mennyiségő tejcukor - laktóz - adja. A sajtok szénhidráttartalma azért kicsi, mert a bennük található tejcukor már nagymértékben lebomlott tejsavvá.

A sajtfajták ásványi anyagokban való gazdagságukkal is kitőnnek. Itt kétségtelenül a kalcium áll az első helyen. 10 dkg lágy sajt elfogyasztásával már a napi kalciumszükséglet 30-40 %-a, 10 dkg kemény sajttal már akár a 100%-a (!) is, a foszforszükségletnek pedig 12-20 illetve 40-50 %-a fedezhető sajtfajtától függően. A sajtban található ásványi anyagok közül még fontos megemlíteni a nátriumot, káliumot, kloridot és a magnéziumot. Nyomelemek közül a vas és a cink emelendő ki.

A sajt vitamintartalma változó: függ az évszaktól - a nyáron és ősszel fejt tej jóval tápanyagdúsabb -, és a sajt zsírtartalmától. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin érdemel említést, a vízben oldódóak közül pedig a B-vitamincsoport.

Sajtok
MELYIK SAJT MIRE VALÓ?

A tehenek, juhok, kecskék, bivalyok tejéből ezerszámra gyártanak különféle sajtokat, így legfeljebb csak néhány főbb típus (illetve magyar változat) szokásos felhasználásáról van értelme beszélni. Az egy-egy kategórián belüli termékek gyakran helyettesíthetők egymással, bár ezzel a belőlük készült ételek íze is módosulhat.

KEMÉNY SAJTOK
cseddár: zsíros, enyhén savanykás - meleg ételekbe, szendvicsre egyaránt jó, különösen hasznos a fondübe; ementáli (magyar változatban: Pannónia): lyukacsos, enyhén édeskés-diós ízű - tésztába, szendvicsekre, mártásokba egyaránt jó; gruyére: az ementálihoz hasonló, lyukacsos, zsíros, aromás, - mártásokhoz, fondükhöz, tésztára, rizsekhez, levesbe, meleg ételekbe, vagy nyersen ugyancsak használható; kaskaval: eredetileg juhtejből készült (de már gyakran tehéntejet is adnak hozzá) - különösen szendvicsekhez, salátákhoz való; parmezán: nagyon aromás, kissé csípős, inkább csak reszelhető - levesekbe, tésztákhoz, salátákhoz és általában fűszerezésre kiváló; provolone: szálas szerkezetű, zsíros - ha fiatal, hideg ételekbe, ha érett inkább reszelnivalóként használják; sbrinz: zsíros, fűszeres, a paremezánhoz hasonlítható, fiatalon gyalulják, később csak reszelhető, jól olvad - a legkülönfélébb ételek fűszerezésére alkalmas.

FÉLKEMÉNY, FÉLPUHA, VÁGHATÓ SAJTOK
edámi: enyhén sós és savanykás - különösen szendvicsekre való, de tésztákba és kirántásra is használható; gouda: enyhén sós és savanykás - meleg és hideg ételekhez egyaránt használják; illmici: enyhén savanykás - főleg szendvicsekhez használják; köményes: sovány, markánsan fűszeres - elsősorban hidegkonyhához való; óvári: félzsíros, enyhén sós, savanykás - hideg ételekhez és tésztákba, valamint kirántva egyaránt jó; parenyica: eredetileg juhtejből készült, szálas szerkezetű, enyhén füstölt - szendvicsekhez, hideg ételekhez illik; rokfort-félék (roquefort, márvány, gorgonzola, stilton, blue): kék vagy zöldes penészerezetes, kissé csípős, enyhén sós, jellegzetesen markáns ízű - salátákhoz, mártáshoz, illetve vajjal szendvicskrémmé keverve a legnépszerűbb; trappista: savanykás, enyhén sós - hideg és meleg ételekhez, illetve kirántásra, sütésre is alkalmas; vajsajt (butterkäse): enyhén savanykás - hideg és meleg ételekben egyaránt lehet helye.

LÁGY SAJTOK
camembert (és a brie): penésszel borított, íze és állaga az érettségétől függ, frissen enyhe és rugalmas, éretten erősen aromás és szinte folyós - szendvicsekre, mártásokba és rántva is kitűnő; feta: kecske-, illetve juhtejből, vagy ezek keverékéből készült, sós, savanykás (sós lében tárolandó) - salátákhoz kitűnő; kvargli: (pogácsasajt) mérsékelten zsíros, sós, az érettségétől függő markáns aromával - hidegkonyhai csemege, de új vendégeknek nem való; pálpusztai: sós, érettségétől függő erős aromával - szendvicsekhez kiváló (de csak régi barátainknak kínáljuk)

FRISS SAJTOK
mascarpone: tejszínből készült, édes, zsíros - főleg a desszertek közt kaphat szerepet; mozzarella: eredetileg bivalytejből (ma már gyakrabban tehéntejből) készült, szálas szerkezetű, friss, édeskés, zsíros (savóban tárolandó) - pizzákhoz, zöldségekhez, salátákhoz, s általában olvasztásra használatos; savósajtok (ricotta, zieger, orda): a sajtgyártás során keletkezett melléktermékből, a savóból kicsapatott fehérjéből készülnek, - hasonlóan használhatók, mint a különféle túrók; túró (néhol ricottaként is emlegetik; juhtejből készült tartósabb verzióban: brinza): ízkarakterét az alapanyagként használt tej fajtája, kenhetőségét pedig a zsírtartalma határozza meg, ezektől függően különféle hideg krémekhez, meleg ételekhez, édességekhez használható. A fentebb említett sajtcsaládok legtöbbje tartalmaz puhább és keményebb, frissebb (azaz enyhébb ízű) és érettebb (vagyis pikánsabb) változatokat, gyártják őket hagyományos és zsírszegényebb verziókban, esetleg füstöléssel variálják - tehát a családnév nem határozza meg pontosan egy-egy darab sajt tulajdonságait, inkább csak utal a jellegére.

HA OLVASZTANI KELL...
Bár gyakran van szükség arra, hogy valamire ráolvasszunk, vagy rásüssünk egy szelet sajtot, az ehhez megfelelő fajta kiválasztása nem is olyan könnyű. Némelyik meglágyul ugyan, de kellemetlenül gumiszerűvé válik, míg mások alakjukat vesztve hirtelen szétfutnak. Általában a nagyobb víztartalmú és fiatalabb sajtok gyorsabban reagálnak a hőre, s a zsírosak jobban is olvadnak, kevésbé válnak "gumissá". Mindazonáltal egy sajtfajta alkalmasságát csak próba alapján lehet biztonsággal megállapítani. (Egy melegszendvics tetején gyorsan tesztelhető, hogy mire számíthatunk a kiszemelt sajttól.) Aki biztosra akar menni, s nem ragaszkodik a klasszikus sajtfajtákhoz, az üzletekben már talál olyan ömlesztettsajt-lapokat, amelyeket kifejezetten az olvasztásra találtak ki.

SZÁMOK ÉS KASZTOK
A sajtokat két könnyen számszerűsíthető tulajdonság alapján szokták osztályokba sorolni, de ehhez azért sikerült elég rafinált fogalmakat kitalálni ;) Az egyik jellemző a víztartalom (vagy megfordítva: a szárazanyagtartalom, tehát minden, ami nem víz) aránya a sajt teljes tömegében. Minél magasabb a víztartalom, annál puhább a sajt. De hogy bonyolultabb legyen, e jellemző adat megadásánál a sajt teljes tömegét kettébontják - zsírra és az összes többire -, s a sajtok csomagolásán a "zsírnélküli sajtmassza víztartalmát" szokták feltüntetni. Ez a százalékos érték a Wff (water fat free), amiből az Élelmezési Világszervezet fel is állította a maga kasztjait: 51%-nál kisebb arány esetén extrakemény, 49-56%-nál kemény, 54-63%-nál vágható, 61-69%-nál félpuha, 67% felett pedig lágy sajtról beszélnek. (Ez persze korántsem jelenti azt, hogy számos országban ne használnának más határértékeket, vagy egyenesen más keménységi osztályokat. Például Németországban 73% felett már friss sajtokról beszélnek.) Egyébként a legtöbb sajt víztartalma valamelyest az idővel is változik: míg fiatal, magasabb, de az érlelés során - ahogy "szikkad" - csökken, s így nem csak az íze mélyül el, hanem keményebbé is válik. A másik könnyen mérhető jellemző a zsírtartalom. Minél zsírosabb egy sajt, annál lágyabb, omlósabb, rugalmasabb. Ennek a számszerű feltüntetésére ugyancsak egy sajátos fogalmat használnak: a zsír mennyiségét a szárazanyagtartalomhoz (azaz össztömeg mínusz víz) viszonyítják. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy e százalékos érték ("zsír a szárazanyagban") a sajt érlelése, "szikkadása" során sem változik. Az egyes sajtok zsírosság szerinti osztályozása is a szárazanyagban már zsírtartalomtól függ: ha ez magasabb 60%-nál a sajtot zsírdúsnak mondják, 45-60%-nál zsíros, 25-45%-nál félzsíros, 10-25%-nál zsírszegény, 10% alatt pedig sovány. Mivel a csomagolásokon is rendszerint a szárazanyagban mért zsírarányt tüntetik fel, otthon nehéz meghatározni egy-egy darab sajt teljes zsírtartalmát, például a kalóriatartalom kiszámításához. Ám viszonylag jó közelítést ad az a módszer, ha a szárazanyaghoz viszonyított zsíraránynak extrakemény és kemény sajt esetén a kétharmadát, a félpuha és lágy sajtoknál a felét, míg a vízben gazdag friss sajtoknál a harmadát vesszük, s ezzel a százalékértékkel szorozzuk meg a sajt teljes tömegét.

A SAJTOK KEZELÉSE
A hazavitt sajt is tovább él, érik, így kényes az otthoni tárolás körülményeire. Melegben túlzottan felgyorsulhat az érése, míg a nagy hidegben megkeseredhet. (Ezért is tartják szerencsétlen dolognak a sajtok mélyhűtését.) Bár minden sajt kicsit mást igényel, de hosszabb távú tároláshoz az 5-6 Celsius körüli hőmérséklet általában megfelelő. E mellé még fontos a jó szellőzés és a 80-90%-os páratartalom. Persze keveseknek van otthon külön sajtraktáruk, ahol ilyen körülményeket teremthetnének, így többnyire marad a jégszekrény. Rendszerint az eredeti tömböket megbontva, felvágva tároljuk, ami a vágási felület fokozott védelmét kívánja. Ha azt csupaszon hagynánk, akkor a sajt kiszárad, vagy az oda lecsapódó légnedvesség miatt megpenészedik, s mindkettő tönkreteszi az ízét, állagát. A megvágott sajtot tehát mindig csomagolva tesszük a hűtőbe. Erre számos jobb-rosszabb megoldás használatos. A sajtharangok és -dobozok csak rövid tárolásra alkalmasak, mert nem biztosítják a légcserét. Az alufóliába burkolás is csak akkor jó, ha azt előtte sűrűn kilyuggattuk, hogy a sajt levegőzhessen. Az átlátszó lélegző fólia már jó megoldás. Régi, egyszerű és jól használható módszer a sajt nedves kendőbe burkolása, ennél azonban gondoskodni kell arról, hogy a kendő sose száradjon ki teljesen. Kemény sajtoknál ismert eljárás az is, hogy a felületét megsózzák, egy mázatlan cserépedénybe teszik, s egy borba vagy sós vízbe mártott kendővel letakarják. Egyes sajtok az általánostól lényegesen eltérő bánásmódot kívánnak: például a fetát, csak a saját sós levébe merítve lehet tárolni, míg a camembert, vagy a kvargli és a pálpusztai utóérlelése a hűtőénél magasabb hőmérsékletet igényel.

DARABOLÁS, SZELETELÉS
A kemény és a puha sajtok gusztusos aprítása egyaránt nehéz, ezért használunk ezekhez speciális szerszámokat. Az extrakemény sajtokból nem lehet szeleteket vágni, ezért azokat - ha éppen nem reszeljük - tördeljük, hasítjuk, forgácsoljuk. Ehhez leginkább a különféle vésőkre hasonlító szerszámok váltak be. A kicsit puhább tömbök szép darabolására igen alkalmas eszköz a drót. (A két jól marokra fogható fadarabra erősített vékony huzalt áthúzva a sajton szép, sima vágási felületet kapunk.) Nagyobb tömbök darabolására beváltak a széles pengéjű, mindkét végükön nyéllel szerelt kések is. Ezekkel nagy erőt lehet kifejteni, s könnyebb egyenletes vastagságú szeleteket is vágni. A puha sajtokkal azért nehéz szépen dolgozni, mert könnyen rátapadnak a késre. Ezen segít, ha a késünk pengéje lyukacsos, vagy úgy mintázták a felületét, hogy az csökkentse a tapadást. (Puha zsíros sajtok vágásánál szokás az is, hogy a pengét átmelegítjük - például forró vízzel - s ettől jobban csúszik.) A puha sajtok vágására optimalizált kések pengéje keskeny és nagyon vékony. Azaz a legjobb megoldás itt is a drót, csakhogy ez esetben azt egy keretre feszítik, s úgy használják, mint egy késpengét. Használatos még számos rafináltabb aprító is - mint például a különféle sajtgyaluk, melyekkel vékony forgácsokat lehet lefaragni egy keményebb tömbből, vagy a leginkább guillotinra hasonlító szerkezet, amely egy megfeszített dróttal darabolja a puhább sajtokat -, de a legtöbb háztartás azért megvan ezek nélkül is...

Termék, technológia, szolgáltatás - Növényből sajtot
2008. évfolyam 2. szám

A tejhez, a tejszínhez és a tejfölhöz hasonlóan a sajtnak is megjelent növényi zsiradék hozzáadásával készült változata a magyar piacon. A terméket a boltokban nem hívhatják sajtnak, eltérő összetételét a gyártó és a kereskedő egyaránt köteles a fogyasztó tudomására hozni. Az üzletek feladata, hogy címkével vagy egyéb megkülönböztető felhívással elkülönítsék az ilyen termékeket, a gyártóknak pedig a csomagoláson kell megjelölni az áru pontos meghatározását és összetételét. Sajt jellegű, ám sajtként nem említhető fogyasztási cikknek minősülnek azok az élelmiszerek, amelyek növényi zsiradékot tartalmaznak, illetve laktóz tartalmuk meghaladja az öt százalékot. A gyártóknál nincs probléma a termék pontos megjelölésével - tudtuk meg Siklósi Mátétól, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség helyettes szóvivőjétől. Az üzletekben azonban még mindig előfordul, hogy a fogyasztót nem tájékoztatják megfelelően arról, mit vásárol. A kiszabható büntetés függ a szabálysértés mértékétől, az adott bolt feltételezett bevételétől, valamint attól, hogy a szabálytalanság előszörre, vagy pedig ismételten fordult elő. A hanyag kereskedő szabálysértési, máskor minőségvédelmi, esetleg fogyasztóvédelmi bírságot köteles fizetni.

Olcsó - mégsem népszerű
Hazánk egyik hipermarketében a sajtválaszték vetekszik egy francia kisváros sajtboltjáéval. A franciák és a hollandok kedvenc csemegéje mellett ugyanakkor növényi zsiradék hozzáadásával készült, sajtnak látszó árut is kínálnak, csábítóan olcsón. A készítmény neve Csízió tömb. Ott jártunkkor éppen senki nem vette igénybe a sajtokért felelős eladó segítségét, aki szabadidejében a termékek kisebb darabokra szelésével, csomagolásával és címkézésével foglalta el magát. A Csízió tömb áruházi címkéjén a termék neve alatt kis betűkkel a speciális felirat olvasható. Aki figyelmesen elolvassa az áruházi cetlit, azt is megtudhatja, hogy a kezében tartott áru növényi zsírral készült élelmiszerkészítmény, valamint szendvics és pizza feltét.
- Gyakran kérnek ebből? - mutatok rá egy Csízió darabra.
- Nem nagyon viszik. - Húzza el a száját a középkorú, pirospozsgás asszony.
- Aki mégis, vajon tudja, mit vásárol?
A nő leteszi munkáját, örül, hogy valakivel elbeszélgethet ezen az egyhangú nyári délelőttön. - Az emberek gyakran rákérdeznek: valódi-e. A válasz kiábrándítóan hat rájuk, inkább a valamivel drágább, de sajtból készült trappistát vagy edamit viszik.
- Előfordult, hogy valaki direkt a növényi zsírral előállított terméket kereste?
- Előfordult az is, persze. Betegeknek vitte.
Hogy milyen betegeknek előnyös a termék fogyasztása, nem tudta megmondani. Inkább a szóban forgó áru választékáról kérdeztem tovább. - A Csízión kívül az éppen akciós Goodlife is műsajt. - mondta. Itt nálam nem kapható - mutatott szét a pultban elhelyezett sajtokon. A hűtőben találja, a többi csomagolt sajt között. Ha valaki nem akarja elvinni az egész tömböt, idehozza, és én levágom, amennyit kíván.

Az áruház önkiszolgáló részén a Goodlife mellett Margaréta nevű ömlesztett sajtszerű készítmények sorakoznak, lapka, illetve kördobozos kenhető állagú változatban. A növényi zsíros termékek általános jellemzője, hogy a legolcsóbb sajtoknál is kevesebbe kerülnek.
Az utánzat tartja el az eredetit?
A Margaréta néven futó termékcsaládot az ERU Hungária Sajtgyártó Kft készíti. Cégük tíz évvel ezelőtt még a Budapesti Tejipari Vállalat része volt, 1995-ben léptek különálló gyártóként piacra, a vállalat ömlesztő üzemét önállósítva. Jelenleg kizárólag ömlesztett sajtokat készítenek. A növényi termékeket nem volna szabad általános ellenszenvvel megítélni, a termék kategóriájának függvényében kéne őket vizsgálni - kezdte beszélgetésünket Kovács Gábor, a cég Kereskedelmi és Marketing igazgatója. Az ömlesztett sajt esetében például a növényi termék és az állati zsír felhasználásával készülő sajt közötti különbség a vaj és a margarin esetére emlékeztet. Az ömlesztett sajt három fő összetevője a sajt, a víz és a zsír. A műsajtként emlegetett fogyasztási cikk ugyanezen komponensekből áll, csupán a felhasznált zsír növényi eredetű. Igaz, hogy a Margaréta termékekben kevesebb sajt található, a Mackó vagy Camping sajtok általános negyven százalékához képest mindössze tíz-tizenöt százalék. Ez az aránykülönbség azonban nem a növényi zsír felhasználásából adódik, hanem a termék kedvezőbb árfekvésének biztosítása miatt. A gond az, hogy a növényi sajtokat már kezdetben a költségcsökkentés reményében fejlesztették ki. A gyártók ugyanis rákényszerülnek az olcsóbb áruk termelésére, mert a vaj felhasználását igénylő sajtok előállítási költsége gyakran sokkal magasabb a fogyasztóktól elkérhető árnál.

A piaci árfolyam ingadozása mellett a gyártóknak azzal a problémával is szembe kell nézniük, hogy a vaj ára rövid időn belül gyakran több száz százalékkal emelkedik. Természetesen az ilyen többletkiadásokat a vásárlók nem tolerálnák. A sajt jellegű, növényi alapanyagos fogyasztási cikkek ugyanakkor állandó mértékű hasznot eredményeznek a gyártóknak, így alapul szolgálhatnak az egyéb termékek kiegyensúlyozott árfekvéséhez. - tudtuk meg Kovács Gábortól. Sajnos azonban - folytatta az igazgató, a minél olcsóbb és gyengébb minőségű termékek piacra dobása nincs jó hatással a magyar sajtfogyasztási kultúrára. Ahelyett, hogy a növényi zsiradékkal előállított készítményeket a sajtra egyébként nem költő, szegényebb emberek vásárolnák, piaci jelenléte inkább megosztja az amúgy is csökkenő tendenciát mutató keresletet. A kemény és félkemény tömbsajtok készítésénél a növényi változat sokkal távolabb áll az eredeti, hagyományosan gyártott sajt ízétől - tudtuk meg még Kovács Gábortól. Ennek oka, hogy a boltokban található, növényi zsírt tartalmazó kemény és félkemény termékek szintén ömlesztett változatok kevés sajttartalommal, ami az egyébként is ömlesztett sajt mintájára készült élelmiszereknél kevésbé szembetűnő változás, mint az eredetileg tiszta íz világ esetében. A blokk sajtokat idéző tömböket Magyarországon jelenleg kizárólag a Szombathelyen működő Marigold-Hungaria Kft. gyártja. Készítményeikhez hasonló importáru Görögországból érkezik hazánkba.

Egészség mindenek felett
A sajt pozitív élettani hatásai közül kiemelt szerep jut a tejcukor jelenlétének, mert segíti a kalcium hasznosulását a szervezetben. Értékes fehérje és kalciumforrásként tartjuk számon, fontos szerepet tölthet be a fogak és a csontok felépítésében és megerősödésében. - Tudtuk meg Szűcs Zsuzsanna, diatetikustól. A szakember ugyanakkor a pótsajtot javasolja a koleszterin csökkentésére irányuló étrend kialakítására törekvő fogyasztóknak. A növényi zsír energiatartalma megegyezik az állati forrásból származó zsíréval, ám nem tartalmaz koleszterint. A növényi zsírral készített, csomagolásában és állagában a félkemény sajtokra kísértetiesen hasonlító terméket a cikk írója is megkóstolta. Vásárláskor szinte egyszerre nyúltam a sárga tömbbért egy hetven és nyolcvan év közöttinek tetsző bácsival. Előbújt belőlem az újságíró.
Elnézést hogy megszólítom, de pontosan tudja, mit választott?
Tudom, aranyom, hogyne tudnám. - mosolygott rám fogatlanul. Azt, ami a legolcsóbb.
Radnai Anna

 

Celeb fogyás....

Peller Mariann fogyása
Peller Mariann fogyása


 Gombos Edina fogyása!

Jáksó László fogyása
Jáksó László fogyása!

Pataki Zita fogyása 
Pataki Zita fogyása

Ábel Anita fogyása

Ábel Anita fogyása

Támogass minket

 






G.G. AdminVitaminGoogle PageRank
Copyright © - Minden jog fenntartva. VitaminBank.hu 2007 - 2014. Artemisinin – Egynyári üröm kivonat