Mennyei prófécia (The Celestine Prophecy, 2006)

John Woodson állástalan tanár életében drámai, mélyreható változások történnek. Véletlenek furcsa összjátéka folytán Peru őserdejébe kerül, és részt vesz a kilenc ókori pergamentekercs, más néven a Mennyei prófécia felkutatására irányuló expedícióban. A próféciában foglalt kilenc alapelv világméretű megvilágosodást eredményezhet, új értelmet adhat az emberiség létének, és ismerői bepillantást nyerhetnek a spiritualitás feltáratlan mélységeibe. Amikor az egyház korrupt vezetői tudomást szereznek a kilencedik tekercs létezéséről, megesküdnek, hogy minden erejükkel igyekeznek megakadályozni a prófécia napvilágra kerülését. John utazása kalandos fordulatot vesz, rejtélyes események és véletlen találkozások irányítják sorsát, melyekről később bebizonyosodik, hogy nem is annyira véletlenek. Minden ember, akivel útja során találkozik, közelebb viszi a kilencedik tekercs örök rejtélyének megoldásához, de vajon képes lesz még időben megfejteni az értelmét?

Nemzet: amerikai

Stílus: kaland

Hossz: 86 perc

A Titok

A Titok évszázadokon keresztül rejtve volt. Nemzedékről nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein, és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó. A Nagy Titok töredékei eddig is fellelhetők voltak szájhagyomány útján fennmaradt bölcsességekben, irodalmi művekben, különböző vallásos és filozófiai szövegekben. A darabkák azonban most először állnak össze teljes kinyilatkoztatássá, mely képes megváltoztatni mindazok életét, akik kapcsolatba kerülnek vele. A múlt vezetői, akik ismerték A Titkot, maguknak akarták a vele járó hatalmat, ezért tudatlanságban tartották az embereket. Így A Titok egy szűk réteg kiváltsága maradt. A történelem során az emberiség mindig is sóvárgott A Titok bölcsessége után, de olyanok is akadtak szép számmal, akik megtalálták a módját, hogy a világ elé tárják ezt a tudást.

Olyan költőóriások örökítették meg műveikben, mint William Shakespeare, Robert Browning és William Blake. Kiváló zenészek - például Ludwig van Beethoven - komponáltak zenét róla. Elévülhetetlen érdemű művészek, köztük Leonardo da Vinci festették meg képeiken. Nagy gondolkodók - Szókratész, Platón, Ralph Waldo Emerson, Pitagorasz, Sir Francis Bacon, Sir Isaac Newton, Johann Wolfgang Goethe és Victor Hugo - foglalkoztak vele írásaikban. Ezek az emberek egytől egyig halhatatlanok, akiknek legendás története és munkássága évszázadokat élt túl. Vallások - köztük a hinduizmus, a hermetikus tradíció, a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám -, valamint ősi kultúrák, például a babilóniaiak és az egyiptomiak szent szövegeiben és történeteiben találhatunk rá utalásokat.

Ha az ősi írásokat tanulmányozzuk, minden században megtaláljuk annak a törvénynek a lenyomatát, amin A Titok alapul. Már Krisztus előtt 3000 táján kőbe vésték. Bár voltak, akik mohón csak maguknak akarták, ez a tudás valójában mindig is elérhető volt bárki számára. A törvény születése egészen az idők kezdetére nyúlik vissza. Mindig is volt, és mindig is lesz.

Ez a törvény a vonzás törvénye. Ez határozza meg az univerzum egészének rendjét, beleértve a te személyes életed minden egyes pillanatát és történését is. Nem számít, hogy ki vagy és hol élsz, teljes egészében a vonzás törvénye határozza meg tapasztalataidat, mégpedig az elmédben felbukkanó gondolatok által. Ez utóbbiak révén te magad hívod életre és működteted ezt a mindenható törvényt. 1912-ben Charles Haanel úgy jellemezte a vonzás törvényét, mint "a leghatalmasabb és legcsalhatatlanabb törvényt, amelyen az egész teremtett világ alapul". A bölcsek mindig is tudtak erről, egészen az ősi babilóniaiaktól kezdve. Egy kis, kiválasztott embercsoport mindig is tisztában volt vele. Az ősi Babilónia életéről és mesés gazdagságáról sokat kiderítettek már a tudósok. Gondoljunk csak a világ hét csodájának egyikére, a babiloni függőkertre. Az ott élő emberek nem csak ismerték az univerzumot meghatározó törvényeket, de azt is tudták, hogyan fordítsák ezeket a saját hasznukra, ennek köszönhetően pedig a világ egyik leggazdagabb népévé váltak. Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy az emberiség összbevételének mintegy 96 százaléka a népesség 1 százalékának zsebében landol? Ugye nem hiszed, hogy ez csupán véletlen? E mögött tudatosság rejlik. Ők azok, akik ismerik a Titkot, amelyet most megosztunk veled.

Forrás:http://www.atitok.hu/index.nof?o=0&k1=135&nyelvid=1

A Titok feltárul

Hirtelen mindenki azt kérdezi a másiktól az utcán, az irodában, az interneten, sőt, még a randevúkon is, hogy vajon "Te hiszel A Titokban vagy sem?" A Titok című könyv amerikai megjelenésekor hónapokig vezette a New York Times sikerlistáját, ráadásul megelőzte a Harry Potter utolsó részét az Amazon bestsellerlistáján. Manhattanban minden példányt elkapkodtak, a kiadó (Simon & Schuster) pedig kétmillió további példányt küldött a boltokba, ezzel a történelem eddigi legmagasabb példányszámú második utánnyomását produkálva. De mi ez a titokzatos titok? Mindannyiunkat egy végtelen erő mozgat, és ugyanazok a törvények vonatkoznak ránk. Az univerzum törvényei olyan precízek, hogy lehetővé teszik űrrepülők megalkotását, amelyek embereket visznek a Holdra, századmásodperces pontossággal landolva a felszínén. India, Ausztrália, Új-Zéland, Stockholm, London, Toronto, Montreal, New York - bárhol is élj, téged is ugyanaz az erő, ugyanaz a törvény mozgat. A vonzás törvénye!

A Titok nem más, mint a vonzás törvénye!

Meglepő módon ez egy jól ismert elmélet. A pozitív gondolkodás hatalmának elmélete, amely a vonzás törvényén alapszik, és ami szerint gondolataink - vagyis az univerzummal folytatott párbeszédünk - és pozitív érzéseink határozzák meg sikereinket. A Nagy Titok töredékei eddig is fellelhetők voltak szájhagyomány útján fennmaradt bölcsességekben, irodalmi művekben, különböző vallásos és filozófiai szövegekben. A darabkák azonban most először állnak össze teljes kinyilatkoztatássá. S ez képes megváltoztatni mindazok életét, akik kapcsolatba kerülnek vele. Rhonda Byrne, az ausztrál producer, s egyben A Titok című kötet szerzője több tucat neves tudóst, filozófust, szerzőt, és egyéb szakembert tud maga mellett. Véleményük szerint a vonzás törvénye az univerzum leghatalmasabb ereje, s a A Titokban bebizonyítják ezt. Állításuk szerint az életben mindent elérhetünk - szerelmet, boldogságot, egészséget -, ha "kérjük, hiszünk benne, és készek vagyunk elfogadni azt". Internetes blogok szerzőinek tömkelege osztja meg olvasóival, hogy a pozitív gondolkodás miként változtatta meg az életüket. Néhányuk azt állítja, hogy ahogy rendszeresen újra és újra elolvassák a könyvet, további újabb titkokat találnak A Titokban, minden egyes alkalommal. "A Titok megváltoztatja az ember világképét" - fogalmaz az egyik blogger.

A People-nek adott interjújában Byrne hangsúlyozta, hogy a módszernek biztos hatása van: "Legyen szó egészségről, a főnökünkkel való kapcsolatunkról, anyagi helyzetünkről: minden megváltoztatható. A törvény sosem hibázik. Nevetségesen sokat dolgoztam, hogy kijöjjek valahogy. A kapcsolataim sem voltak rendben. Ma azonban minden egyes nap öröm és boldogság a számomra, melynek várakozással nézek elébe. Minden kapcsolatomban a lehető legmélyebb szeretetet élem át. A Titokkal ezt az ajándékot szerettem volna megosztani az emberekkel. Tudtam, hogy ez a tudás milliókat képes boldoggá tenni."

Olyan emberek millióit, mint amilyen például Kip Silveria, aki minden egyes nap meghallgatja A Titok hanganyagát. "Teljesen megváltozott." - meséli a nyolc éves fiú édesanyja. "Jobban boldogul az iskolában, és több barátja van. És őszintén hisz benne, hogy bármit megkaphat, amire vágyik." Sőt, a fiú, aki régebben mindig veszített a társasjátékokban, ma az édesanyja szerint "mindig, mindent megnyer". "Az önbizalma az egekben van. Lehet, hogy furán hangzik, de azt hiszem, A Titokkal a lehető legnagyobb ajándékot kapta tőlem."

Egy bukott diákból lett milliomos, Christine Comaford-Lynch életének minden területén - otthon, a munkában, és a szerelmi életében is - használja a vonzás törvényét. A hölgyet a pozitív gondolkodás segítette hozzá álmai megvalósításához, és ennek köszönhetően ma már sikeres vállalkozó és milliomos. "Ha nem figyeltem volna oda, és nem használtam volna ki a vonzás törvénye által nyújtott lehetőségeket, minderre nem lettem volna képes" - állítja Comaford-Lynch, aki szintén Byrne ismeretségi köréhez tartozik. Miközben eredeti munkaadója, a Microsoft épp egy belső átalakuláson és meglehetősen kaotikus időszakon ment keresztül, ő képes volt beindítani saját sikeres vállalkozását.

A Titok című könyv lapjain mai tanítómesterek szólalnak meg, akik már megtapasztalták ezt az erőt. Ők A Titok által megszabadultak betegségeiktől, mesés vagyonra tettek szert, legyőzték az előttük tornyosuló akadályokat, és olyan dolgokra voltak képesek, amelyeket a legtöbb ember lehetetlennek gondol. "Ez a könyv megmutatja, hogyan használhatod a Titkot életed minden területén - legyen szó pénzről, egészségről, kapcsolatokról, vagy a boldogságról úgy általában. Segítségével felfedezhetsz egy benned rejlő, kiaknázatlan erőforrást, amely képes megszépíteni az életedet."

Világokon át

Barangolás a metafizika birodalmában

A filozofikus hangvételű, 12 részes ismeretterjesztő sorozat - Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával - az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével. Vállalt céljai között tartja számon olyan gondolkodásbeli, világszemléleti alternatívák megfogalmazását, melyek alapjaikban ősi kultúrkörök tudáskincséből táplálkoznak, de amelyek - modern korunk kihívásaira válaszolva - a kísérleti tudomány jövőbemutató, olykor merész hipotéziseivel egészülnek ki.

Az "összefüggések tudományáról" van szó, amely meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, összetartozásokat, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését, az Ember-Föld-Univerzum hármas látóhatárának egybefüggő kapcsolatát. Az egyenként kb. 50 perces filmek témaválasztása az integráció eszméjét tartja szem előtt, azaz a minden ember közös sorsát érintő kérdések, valamint a vallások közös gyökerét adó metafizikai világkép fogalmai szolgálnak alapjául.

1)Az anyag: káprázat, vagy valóság?

Prof. Dr. László Ervin filozófus, Héjjas István kutatómérnök, Dúl Antal teológus, Dr. Gelléri Júlia homeopatikus orvos, Paulinyi Tamás para-kutató, Szepes Mária írónő

2 ) Polaritás: a kétarcú valóság

Jankovics Marcell filmrendező, Prof. Dr. Tóth Tibor informatikus, Daubner Béla pszichiáter, Szepes Mária írónő, Dúl Antal teológus

3) Őselemek, őstörvények: a mindenség pillérei

Mireisz László filozófus, Dr. Simoncsics Péter orvos, Héjjas István kutatómérnök, Dúl Antal teológus, Prof. Dr. Tóth Tibor informatikus

4) Tér, idő, tudat: dimenziók hálója

Hankiss Elemér szociológus, Dúl Antal teológus, Makovecz Imre építész, Paulinyi Tamás para-kutató, Müller Péter író

5) Az élet lehelete: céllal, céltalanul?

Prof. Dr. Tóth Tibor informatikus, Grandpierre Attila csillagász, Dúl Antal teológus, Paulinyi Tamás para-kutató, Mireisz László filozófus

6) Az érző élet

Dúl Antal teológus, Tasi István kultúrantropológus, Hankiss Elemér szociológus, Müller Péter író

7) A tudatos élet

Müller Péter író, Sári László kelet-kutató, Mireisz László filozófus, Bakos Attila író, Dúl Antal teológus

8) Vágyaink világa: kísértések örvényében

Bagdy Emőke pszichológus, Tarr Bence kultúrantropológus, Domján László agykontroll, Dúl Antal teológus

9)Elménk birodalma: tudat, módosult tudat

Lednyiczky Gábor bioinformatikus, Váradi Tibor vallásbölcsész, Daubner Béla pszichiáter, Paulinyi Tamás para-kutató, Dúl Antal teológus

10) Művészetek üzenete: az ihlettől a manifesztációig

Müller Péter író, Dúl Antal teológus, Pap Gábor művészettörténész, Vásáry Tamás karmester

11) Sorsunk kódjai: szabadság, vagy determináció?

Czeizel Endre genetikus, Hankiss Elemér szociológus, Popper Péter valláspszichológus, Rácz Géza filozófus-szerzetes, Dúl Antal teológus

12) Az Ég akarata: asztrológia, Ji king, Tarot

Tarr Bence kultúrantropológus, Mireisz László filozófus, Müller Péter író, Kazanlár Emil Tarot-festő

Hazai szellemi életünk rangos és közismert szereplői, valamint a kevésbé ismert, ám nagy tudású előadók értő és érzékeny módon hozzák közelünkbe önnön létezésünk olyan végső kérdéseit, melyekkel a hétköznapok forgatagában nem foglalkozunk, sőt, inkább hárítjuk a velük való találkozást. Holott mindannyiunk számára megoldandó életfeladat a harmónia elérése, a sorsfordulókban való helytállás, vagy akár a mulandósággal való szembenézés. Ennek jegyében hallhatják majd Hankiss Elemér gondolatait az idővel harcoló ember természetrajzáról, az élet érző, sebezhető jellegéről, a szabadság és determináció dilemmájáról. Jankovics Marcell jelképszakértő-rajzfilmrendező a világ kettősségeit, a dualitás ellentétpárjait elemzi, László Ervin professzor pedig az anyag rejtelmeiről, valamint a racionális és intuitív gondolkodásmód szükséges egyensúlyáról szól.

Sári László kelet-kutató az ősi keleti és a mai nyugati életeszmény különbségeit, Daubner Béla pszichiáter a lélek ellentmondásait, s a módosult tudatállapotok, illetve a jóga mentális fejlesztő funkcióját mutatja be.

Grandpierre Attila csillagász a pusztán materialisztikus szemlélet beszűkítő hatásáról beszél, Szepes Mária írónő pedig az ideák világának mindennapi, teremtő jellegére mutat rá.

Müller Péter író a változásokhoz való viszonyulásunkhoz ad támpontokat, de szól a szenvedélyek átalakításának, s a tudatos életvezetésnek a művészetéről is, ugyanúgy, mint a Ji King ősi, kínai sorselemző rendszer mai, segítő szerepéről.

Popper Péter valláspszichológus a szorító döntéshelyzetekben való helytállást, és a pszichés tartás fontosságát emeli ki. Domján László a vágyak két arcát, pusztító és teremtő erejét hasonlítja össze, míg Bagdy Emőke pszichológus ugyanezek lélektani megoldásairól beszél. Bakos Attila filozófus gondolatai a planetáris tudat mibenlétéről szólnak, Dr. Czeizel Endre genetikus pedig a sors és a gének kapcsolatát vizsgálja.

Vásáry Tamás karmester a művészetek felemelő, transzcendáló képességéről vall, csakúgy, mint Pap Gábor művészettörténész, aki a művészi ihlet rejtélyes eredetét kutatja. Makovecz Imre a tér és hely spirituális vonatkozásait hozza közelebb, Tarr Bence kultúrantropológus a mítoszok üzenetét közvetíti számunkra, míg Kazanlár Emil festőművész a Tarot-kártya szakrális világába vezet el.

Héjjas István kutatómérnök a távol-keleti filozófiák és a modern tudomány hasonlóságairól fejti ki meglátásait, Rácz Géza fiozófus pedig a sorsalakítás és a "karma" összefüggéseit taglalja. Tasi István kultúrantropológus a lélek fogalmának hindu értelmezését adja.

Paulinyi Tamás para-kutatót a tudat mindent átható jelenségéről, az aura mibenlétéről halljuk és olyan új fogalmakra nyílhatunk meg általa, mint "morfogenetikus, vagy pszi-mező". Váradi Tibor a szellemtudományok szemszögéből, Lednyiczky Gábor pedig biofizikai aspektusból közelíti meg az emberi elme adottságait és távlatait.

Dr. Tóth Tibor informatikus professzor az ősrobbanáselmélet és az evolúcióelmélet hiányosságairól fejti ki nézeteit, nyitott szellemiségű orvosok pedig - Dr. Simoncsics Péter és Dr. Gelléri Júlia - a homeopátia, az akupunktúra és a biológiai energia elméleti hátterét ismertetik. Mireisz László filozófus, buddhista tanító egyaránt állást foglal úgy az őselemek, őstörvények témájában, az önismereti utak, valamint a félreértett asztrológia rehabilitációjának tárgyában, mint az eszmetörténeti korszakok bemutatásában.

Dúl Antal teológus pedig, - aki csaknem minden téma felkért hozzászólója, - Hamvas Béla látásmódjának hiteles tolmácsolásával visz új szempontokat választott tárgyunk elemzésébe.